2025. február 20., csütörtök
Álmos névnapja
Álmos névnapja
1757. január 5-én Robert-François Damiens nevű férfi kést rántott és megsebezte XV. Lajos francia királyt. A támadás nem volt halálos, ám az eset óriási pánikot és felháborodást váltott ki a francia udvarban és az egész országban. A merényletet követően Damiens-t elfogták, és olyan kegyetlen kivégzés várt rá, amely miatt a korábban hivatásához edzett hóhér is feladta a munkáját.
Damiens egy egyszerű származású férfi volt, aki hosszú éveken át különböző háztartásokban szolgált. Nem tartozott semmilyen politikai szervezethez, és cselekedetének indítékai máig vitatottak. Egyes történészek szerint vallási fanatizmus, mások szerint az udvari intrikák áldozata lett. Ami biztos: merénylete nem állt egy nagyobb összeesküvés részeként, mégis úgy bántak vele, mintha a királyság elleni legveszélyesebb támadást hajtotta volna végre.
A francia igazságszolgáltatás példát akart statuálni. Damiens-t négy ló általi felnégyelésre ítélték, amely akkoriban a legbrutálisabb halálnemek közé tartozott. A kivégzés előtt izzó fogókkal marcangolták a húsát, majd forró olajjal és olvasztott ólommal égették a sebeit. A történet szerint a hóhér, Charles-Henri Sanson, aki a családjában generációk óta öröklődő hivatást folytatta, először szembesült olyan kegyetlenséggel, amelyet már ő maga sem tudott elviselni.
A kivégzés órákon át tartott, mivel a lovak nem tudták azonnal szétszakítani Damiens testét. A nézők, akik megszokták a nyilvános kivégzések látványát, ezúttal maguk is elborzadtak. Az esemény után Sanson állítólag kijelentette, hogy ilyen szörnyűséget többé nem hajlandó végrehajtani, és visszavonult a hivatásából.
Bár Charles-Henri Sanson végül továbbra is részt vett a kivégzések lebonyolításában, pszichésen mély nyomot hagyott benne Damiens szenvedése. A kivégzés után a királyi udvar is rádöbbent, hogy az ilyen fokú brutalitás nemcsak az elítéltre, hanem a végrehajtókra és a közönségre is hatással van. Bár az erőszakos büntetések még hosszú évtizedekig fennmaradtak, a 18. század végére Franciaországban egyre többen követelték az emberibb igazságszolgáltatást.
Robert-François Damiens merénylete nem változtatta meg jelentősen Franciaország történelmét, de a körülötte zajló események rávilágítottak a kor igazságszolgáltatásának kegyetlenségére. A hóhér lemondása pedig egy jelképes fordulópont volt, amely megmutatta, hogy még a legkegyetlenebb időkben is van egy határ, amit az emberi erkölcs nem képes átlépni.
