Benjamin Franklin nem csupán az Egyesült Államok egyik alapító atyja, hanem kivételes gondolkodó, feltaláló és közéleti szereplő is volt. Idézetei ma is érvényes tanulságokat hordoznak a tudás, az idő, a munka, a pénz és a szabadság kérdéseiről. Gondolatai mögött nem elmélet, hanem élettapasztalat áll – ez adja időtálló erejüket.

Franklin szerint az ember nem eleve bölcs vagy ostoba, hanem döntései alakítják azzá. Ezt tömören fejezi ki egyik legismertebb megállapítása:
1. „Mindannyian tudatlanságnak születünk, de az embernek keményen kell dolgoznia, hogy buta maradjon.”
A tanulás elutasítása nála tudatos mulasztás. Nem véletlenül figyelmeztetett arra is, hogy a tudatlanság hosszú távon sokkal nagyobb árat követel:

2. „Az egyetlen dolog, ami drágább az oktatásnál, az a tudatlanság.”
Franklin a tudást nem elvont értéknek, hanem befektetésnek tekintette:
3. „A tudásba való befektetés hozza a legjobb kamatot.”
Az idő Franklin gondolkodásában központi szerepet játszik. Meglátása szerint az idő az egyetlen erőforrás, amely visszafordíthatatlan:
4. „Az elvesztegetett időt soha nem lehet visszaszerezni.”
A halogatás szerinte nem ártalmatlan szokás, hanem csendes rombolás:
5. „Halogathatsz, de az idő nem.”
Ez a szemlélet jelenik meg egy másik, gyakran idézett gondolatában is:
6. „A mai nap két holnapot ér.”
Franklin egyik legkeményebb társadalmi kritikája az élettelen életre vonatkozik:
7. „Sok ember 25 évesen meghal, és csak 75 éves korában temetik el.”
Franklin szerint a siker nem véletlen, hanem következmény. A felkészültség hiánya egyenesen kudarchoz vezet:
8. „Ha nem készülsz fel, a kudarcra készülsz.”
A célok elérésének egyik kulcsa a türelem:
9. „Aki türelmes tud lenni, elérheti, amit akar.”
Ugyanakkor kíméletlenül őszinte volt a kifogásokkal szemben:
10. „Sosem ismertem olyan embert, aki jó volt kifogások gyártásában, és ugyanakkor jó volt bármiben is.”
Franklin pénzügyi gondolkodása józan és tapasztalati alapú volt. Úgy vélte, a pénz valódi értéke gyakran csak hiányában válik világossá:
11. „Ha meg akarod ismerni a pénz értékét, menj és próbáld meg kölcsön kérni.”
A gazdagság szerinte nem pusztán anyagi kérdés:
12. „Az elégedettség a szegényeket gazdaggá, az elégedetlenség a gazdagokat szegénnyé teszi.”
A mindennapi pénzügyi fegyelem fontosságát így fogalmazta meg:
13. „Óvakodj a kis kiadásoktól. Egy kis szivárgás is elsüllyeszthet egy nagy hajót.”
Franklin politikai gondolkodása máig hivatkozási alap. A szabadság feladását a legnagyobb veszélyek egyikének tartotta:
14. „Akik hajlandók feladni a lényegi szabadságot egy kis átmeneti biztonságért, nem érdemlik meg sem a szabadságot, sem a biztonságot.”
A biztonság illúziójára külön is figyelmeztetett:
15. „A szabadság nélküli biztonságot börtönnek nevezik.”
Az állampolgári felelősséget pedig így határozta meg:
16. „A tekintély megkérdőjelezése minden állampolgár első kötelessége.”
Franklin mélyen értette az emberi viselkedést. A harag következményeit például így írta le:
17. „Minden, ami haraggal kezdődik, szégyennel végződik.”
A barátságok fontosságát és törékenységét is hangsúlyozta:
18. „Légy lassú a barátaid megválasztásában, és még lassabb a cseréjükben.”
Az erkölcsi tartásról pedig egy rendkívül éles megfigyelést tett:
19. „A trükkök és az árulás azoknak az ostobáknak az eszközei, akiknek nincs elég eszük ahhoz, hogy őszinték legyenek.”

Benjamin Franklin idézetei nem puszta bölcsességek, hanem egy tudatosan felépített élet lenyomatai. Gondolkodásának középpontjában a felelősség, a tanulás, az idő megbecsülése és a szabadság védelme állt. Ezek az elvek nemcsak a 18. században, hanem a mai világban is érvényes iránymutatást adnak.