Szembe jött egy rendkívül érdekes gyerekek általkészített dal az Interneten. A Videolista Stábja utánajárt a történetnek.
Egyetlen Youtube like-ot kérünk a gyerekek támogatására, semmi többet. Elindultak a Magyar Diáksport Szövetség Aktív Iskolák csoportján belül meghirdetésre került dalíró pályázaton. Az 50 jelentkező közül kerültek be a legjobb 5 közé. A verseny szakmai része itt véget ért. Innentől a Ti segítségetekre is szükségük van. Az nyer, aki a legtöbb lájkot gyűjti be a dalára a Youtube-on. Szavazz rájuk, és segíts őket, hogy valóra válhasson az álmuk. Az érvényes szavazáshoz át kell menned a Youtube csatornára és ott nyomni egy like-ot! A dal teljes története a Sípos Lászlóval készített interjúval a videó alatt található, érdemes elolvasnod!
László, honnan jött a gondolat, hogy elindultok a Gyerekekkel a versenyen?
Sipos László vagyok, a szegedi Szikra Általános Iskola pedagógusa. Mindig is nagyon szerettem a zenét, több, mint 10 éve jómagam is űzöm hobbi szinten ezt a csodálatos hivatást.
Többek között ezért is lábadt könnybe a szemem, mikor egyik kolléganőm elküldte nekem a Magyar Diáksport Szövetség felhívását, miszerint az Aktív Iskolák csoportján belül hirdetésre került egy dalíró pályázat. Azonnal elkezdtem gondolkozni, hogy milyen formában kéne létrehozni ezt a dalt. Nagyon szeretem a rapzenét, ugyanakkor gyerekbarát kontentre volt szükség, így a populáris irányt sem vetettem el. A kettőt kellett úgy ötvözni, hogy a szöveg a sport szeretetéről szóljon, dallamos legyen, fülbemászó, gyerekek is meg tudják csinálni és örömüket leljék benne, valamint, ami a legfontosabb: hallgatható, jó minőségű legyen. Hirtelen mindez nehéz feladatnak tűnt, ugyanis csak 1 hónapunk volt a jelentkezések lezárásáig, de szerencsére nagyon támogató közegre lelt a dalírás ötlete. Mind a tanári kar, az igazgató, a szülők, és gyerekek is lelkesedtek a feladat iránt, így hát belevágtunk.
Hogy sikerült a zenét összehozni?
A verseny során engedélyezve volt a mesterséges intelligencia használata. Én a hús vér zenélés híve vagyok, ugyanakkor idő szűkében voltunk, és nem lett volna elég időnk egy normális, hangszerekkel felvett zenei alap létrehozásához, így az alapot az AI segítségével hoztuk létre. Csak meg kellett adni neki néhány paramétert, milyen stílusú legyen a zene, milyen feeilngje legyen, milyen hosszú, satöbbi. Pár perc alatt igazából meg lehetett csinálni. Így született meg a „lenn a pályán” beatje. Abszolút hozta azt az elképzelést, ami legelőször összeállt a fejemben. Dallamos, lüktető, életteli. Szívesen sportolnék rá.
Hogyan sikerült kiválasztani a Gyerekeket?
A zenei alap megvolt. Már csak össze kellett verbuválni azt a csapatot, akikkel belevágunk ebbe a projektbe. Szerencsére az iskolánkban nagyon sok olyan gyerek van, aki szereti a zenét és szeret is zenélni. Sokan zongoráznak, gitároznak, énekelnek, van aki még dobolni is tud. Így nem volt kétségem afelől, hogy remek kis csapatot sikerül összehozni. A karácsonyi műsor során észrevettem, hogy több negyedikes tanulónak jó érzéke van az énekléshez, így őket kerestem meg elsőnek. Szavaim nem leltek süket fülekre, Luca és Dami azonnal rávágták az igent, amint felvázoltam nekik, hogy miről is lenne szó. A szüleik is nagyon támogatóak voltak, az elejétől kezdve lelkesek voltak, és örültek, hogy a gyermekeik részesei lehetnek egy ilyen izgalmas feladatnak. Mivel régóta zenélek én is hobbi szinten, így voltak olyan zenész ismerőseim, akik szívesen segítettek a felvételben és az utómunkákban. Gyakorlatilag meg voltak a technikai feltételei, hogy egy jó kis dalt hozzunk össze.
A szöveg a másik erőssége ennek a dalnak. Ezt ki írta, kértetek segítséget?
Egyetlen dolog hiányzott már csak. A lelke a zenének: a szöveg. Mint mondtam, a hús vér zenélésnek vagyok a híve. Az alapot ugyan AI-val csináltuk, de a zene többi részéből nem akartam engedni. Nem akartam, hogy egy számítógép töltse meg a dalt lélekkel, és fogalmazza meg a mi érzelmeinket a sport iránt. Így hát tollat ragadtunk a gyerekekkel, és elkezdtük összeszedni, kinek mit jelent a sport. Gyorsan kiderült, hogy Luca és Dami is a kosárlabdázás iránt érez kielégíthetetlen vágyat, így ez lett a dal tematikája. Az ő remek ötleteik, az én szövegírásban szerzett tapasztalatom, és a mérhetetlen vágy, hogy mennyire meg akartuk nyerni ezt a versenyt végül gyümölcsözőnek bizonyult. Több órányi elmélkedés, nevetés, izzadság után végül megszületett a szöveg is, amit már ti is hallhattok.
Értem. miként született meg a végeredmény?
Miután minden megvolt, nem volt más hátra, mint a gyakorlás. Több héten keresztül gyakoroltunk a gyerekekkel, dallamokat találtunk ki, rapelgettünk, tanultuk a szöveget, hogy harcra készen mehessünk a stúdióba. Egyik cimborám volt olyan kedves, hogy a kis házi stúdióját és egy szombat délutánját rááldozta a projektre. Innen is nagy köszönet Petikém! Eleinte izgultam, hogy hogy fog menni a gyerekeknek, elvégre tudom, hogy milyen nehéz mikrofon mögé állni, jó minőségű produktumot létrehozni. De minden félelmem teljesen alaptalan volt. Luca és Dami is úgy álltak oda, mintha erre születtek volna. Én úgy kalkuláltam, hogy 7-8 órát is el fogunk tölteni a stúdióban, ennek ellenére 3 óra alatt felvettünk mindent. Mindent! Rendeltünk pizzát, üdítőztünk, remek hangulatban telt el a délután. Büszke voltam rájuk, amiért ilyen lelkesen és alázatosan álltak hozzá a feladathoz, és amiért a sajátjuknak tekintették. Igazi csapat voltunk, és ez az érzés leírhatatlan.
Miután a felvételek elkészültek, egy másik stúdióba küldtük azokat utómunkára. Az ott dolgozó ismerőseim is rendkívül lelkesek voltak, miközben csináltuk a mastert és a keverést, láttam a szemükben, mennyire élvezik. Elvégre nem minden nap foglalkozik az ember ilyen tehetséges gyerekekkel”. Innen is köszi még egyszer Tomi és Geri!
Pár nappal a jelentkezés lezárta előtt teljesen kész lett a dal.