Szerda délután történelmi esemény zajlott le a Vatikánban: megkezdődött a konklávé, amelynek során a bíborosok testülete megválasztotta a katolikus egyház új vezetőjét. A Sixtus-kápolna ajtaján 133 bíboros vonult be, hogy – a hagyományokhoz híven – titkos szavazással döntsön arról, ki legyen Szent Péter utódja.
A konklávé évszázadok óta az egyház egyik legszigorúbban szabályozott és legnagyobb jelentőségű eseménye. A bíborosok addig nem hagyhatják el a Sixtus-kápolna falait, amíg nem születik döntés. A választás eredményét a világgal a hagyományos módon közlik: fehér füst jelzi, ha sikerült megválasztani az új pápát, míg fekete füst lebeg az ég felé, ha még nem született érvényes döntés.
Ezúttal a második szavazási napon, szerda délután fehér füst szállt fel a kápolna kéményéből, majd megszólaltak a vatikáni harangok is, hivatalosan is megerősítve a hírt: megvan az új pápa.
A Szent Péter téren összegyűlt több ezer hívő örömmel, könnyekkel, tapssal és imádsággal fogadta a hírt. A fehér füst látványára ujjongás tört ki a téren, ahol a világ minden tájáról érkezett zarándokok és érdeklődők vártak hosszú órák óta a bejelentésre. A harangok zúgása és a füst együttes megjelenése egyértelmű jelzés volt: a katolikus egyháznak új, szimbolikus és lelki vezetője van.
A füst megjelenése után még várni kellett a hivatalos bejelentésre, amelyet a Homo est! („Íme az ember!”) felkiáltással köszönt a világ. Ezt követően lép ki az új pápa a Szent Péter-bazilika erkélyére, hogy első áldását adja a hívekre, és bemutatkozzon a világnak.
A pápa személye nem csupán vallási vezető, hanem nemzetközi erkölcsi tekintély is, aki világszerte több mint 1,3 milliárd katolikus hívőt képvisel. Megválasztása minden esetben mérföldkő az egyház történetében, amely nemcsak a hívők, hanem a globális közösség figyelmét is magára vonja.
A szerda délutáni események új fejezetet nyitottak a katolikus egyház történetében. A konklávé sikeresen lezárult, és a világegyház új pásztort kapott. A fehér füst, a harangzúgás, és a Szent Péter tér öröme emlékeztetnek arra, hogy ezek a pillanatok évszázadok hagyományait idézik, mégis élő, lüktető részei a mai világnak. Az új pápa beiktatásával új korszak kezdődhet az egyház és a világ történetében.