Ferenc pápa 5 titka, amit a magyar katolikus egyházról gondolt

Ferenc pápa és a magyar valóság – Egy korszak határán

A jezsuita pápa öröksége, magyar kapcsolatai és a világegyház kihívásai

Ferenc pápa halála nemcsak a katolikus világot, hanem a globális közéletet is mélyen érintette. Jorge Mario Bergoglio, a történelem első latin-amerikai és első jezsuita pápája, 2013-as megválasztásától kezdve következetesen az arany középutat kereste, és ezzel a megközelítéssel számos tekintetben szembement az egyházi dogmatizmus és a világi populizmus erőivel is. Magyarországon kétszer is járt, és bár látogatásait olykor gyanús fogadtatás övezte, mégis különleges figyelmet szentelt a magyar hívőknek. Cikkünkben Ferenc pápa életművét, magyarországi megítélését, az általa hagyott örökséget, valamint a magyar katolikus egyház jelenlegi helyzetét tekintjük át – szakmai igényességgel, politikai semlegességgel, de a valóságot nem kikerülve.

A névválasztás és a jezsuita örökség jelentősége

Ferenc pápa névválasztása önmagában szimbolikus gesztus volt: Assisi Szent Ferenc neve a szegénység, a béke és a teremtett világ iránti tisztelet szimbólumává vált évszázadokon át. Ez a döntés világos irányt jelölt ki: egy földi, az emberek között élő egyház felé, amely nem hatalommal, hanem empátiával és alázattal próbál utat mutatni. Jezsuitaként a pápa a gondolkodás és a lelkiismeret szabadságát is középpontba helyezte, ugyanakkor szigorú szerzetesi fegyelemmel próbálta irányítani a sokszor egymással is ellentmondó elvárásokkal terhelt egyházat.

A magyar katolikus egyház – helyzetkép és kihívások

Magyarországon a katolikus egyház súlyos kihívásokkal néz szembe: az utóbbi három évtizedben több mint két és félmillió hívő tűnt el a statisztikákból, azaz ennyivel csökkent azok száma, akik katolikusnak vallják magukat. Ez nem pusztán vallási közömbösségről, hanem egyfajta bizalmi válságról is tanúskodik, amely részben az egyházon belüli merev hierarchiákból, részben pedig a politikai kiszolgáltatottságból fakad.

Ferenc pápa különösen érzékenyen viszonyult a hatalommal való összefonódás veszélyeihez. Látogatásait megelőzően több alkalommal is lejárató kampányok céltáblájává vált, különösen a kormányközeli médiában, amely gyakran „migránsbarát”, „baloldali”, „sorosista” címkékkel próbálta hitelteleníteni őt. Ennek ellenére a pápa nem fordított hátat Magyarországnak, hanem sokszor közvetlenebb és emberibb módon szólalt meg, mint a hazai politikai vagy egyházi vezetők.

Az egyházi vagyon terhe és a társadalmi felelősség

Ferenc pápa kritikusan viszonyult az egyház birtokolt vagyonához. Meggyőződése volt, hogy az evangéliumi szegénység elve nem fér meg a fényűzéssel és a túlzott hatalommal. Ezt a nézetet számos nyilatkozata és intézkedése is alátámasztotta: például azzal, hogy csökkentette a Vatikán költségvetését, vagy hogy a bíborosok juttatásait mérsékelte. Magyarországon azonban az egyházi vagyon felhasználása gyakran átláthatatlan, és az egyházi intézmények a kormányzati támogatások egyik fő kedvezményezettjeivé váltak, ami hosszabb távon a függetlenségüket is veszélyezteti.

A pápa és a háború: békekövet vagy semlegesség?

Az ukrajnai háború kapcsán Ferenc pápa bonyolult, gyakran félreértett álláspontot képviselt. Törekedett arra, hogy a béke szószólója legyen, de egyes nyilatkozatai – különösen a háború elején – kritikát váltottak ki, mert nem fogalmazott egyértelműen az agresszor megnevezésében. Később ugyan egyértelműen elítélte az orosz agressziót, ám törekvése, hogy nyitva hagyja a diplomáciai ajtókat Moszkva felé, sokak szemében túl óvatosnak tűnt. Érdekes módon sem Donald Trump, sem Vlagyimir Putyin nem küldött hivatalosan elfogadható részvétnyilvánítást halála után, ami szintén az ellentmondásos világnézeti és erkölcsi szakadékot tükrözi.

Lehetséges utód: Erdő Péter esélyei

A pápa halálával megindult a találgatás a következő egyházfőről. Felmerült Erdő Péter bíboros neve is, mint esélyes jelölt, de több tényező is csökkenti a reális lehetőségeit. Egyrészt a magyar egyház állami beágyazottsága és politikai kompromisszumai nemzetközi szinten kételyeket ébresztenek. Másrészt a konklávéban erős latin-amerikai, afrikai és ázsiai blokkok is jelen vannak, amelyek más karakterű vezetőt látnának szívesebben az egyház élén – például afrikai származásút vagy karizmatikus reformert. Erdő Péter teológiailag kifogástalan, de kommunikációs és szociális érzékenységben nem mérhető Ferenc pápa örökségéhez.

Összegzés: egy korszak vége, egy kérdéses jövő kezdete

Ferenc pápa öröksége nem mérhető pusztán dokumentumokban vagy szavakban. Azt az erkölcsi bátorságot, amellyel kiállt a szegények, a kirekesztettek és a béke mellett, a világegyház egyik legfontosabb fordulópontjaként fogják emlegetni a jövő történészei. Magyarországgal való viszonya pedig tükröt tartott nemcsak az egyháznak, hanem a politikai elitnek is. Halála után a kérdés már nem az, hogy ki folytatja az útját, hanem az, hogy megmarad-e az irány, amelyet kijelölt – vagy az egyház visszafordul egy sötétebb, bezárkózóbb korszakba.