Mário Zagallo, a brazil futball-ikon, 1931. augusztus 9-én született Rio de Janeiróban. Az évtizedek során ő lett az egyik legkiemelkedőbb alakja a brazil futball történetének, mind játékosként, mind edzőként. Zagallo pályafutása 1950-ben kezdődött a Flamengo együttesénél, majd később Európában is játszott, például a Milanban. Az igazi áttörést azonban a válogatottban érte el.
Mint játékos, Zagallo három alkalommal képviselte Brazíliát a világbajnokságokon (1958, 1962, 1966). Két világbajnoki címet szerzett játékosként, először 1958-ban Svédországban, majd 1962-ben Chile-ben. Ezzel beírta magát azok közé az egyedülálló futballisták közé, akik mind játékosként, mind edzőként diadalmaskodtak a világbajnokságon.
Zagallo pályafutása játékosként való visszavonulása után sem ért véget. A 70-es évek elején ő volt a vezetőedzője a brazil válogatottnak, amely 1970-ben Mexikóban harmadik világbajnoki címét szerezte meg. Zagallo érzékeny és sikeres trénerként vált ismertté, és szerepelt a brazil labdarúgás aranykorának egyik kulcsszereplőjeként.
Mário Zagallo az egyetlen olyan személy, aki mind játékosként, mind edzőként részt vett egy világbajnoki győzelemben Brazília színeiben. Az ő neve szorosan összefonódik a brazil futball történelmével, és az emlékezetében tovább él mint egy kiemelkedő alak, aki hozzájárult a brazil futball hírnevének és sikerének kialakításához.
Emlékezzünk a nagyszerű edzőre és jatékosra a FIFA emlékfiljével, melyet Zagallo 90 éves születésnapja alkalmából készített.