A MNB és a BME 2019 őszén stratégiai együttműködési szerződést kötött, amelynek nyomán szerteágazó műhelymunka zajlik a Műegyetemen a két szervezet szakértői részvételével. Ennek keretében a pénzügyi digitalizációhoz kapcsolódó közös kutatások mellett kiválósági ösztöndíjpályázatot és a 8-14 éves korosztály pénzügyi tudatosságát segítő interaktív alkalmazás fejlesztését célzó hallgatói innovációs versenyt is meghirdetett az MNB és a BME. 2022-ben három kutatóműhelyben – a Digitalizáció, Mesterséges Intelligencia és Adatkorszak, valamint a Zöld Pénzügyek, Zöld Gazdaság és Felsőoktatási Innováció – folytatja a közös programokat a jegybank és a Műegyetem (részletek a program honlapján). A digitális transzformáció témaköréhez kapcsolódóan a banki szoftverek felhasználói szempontú elemzésével, valamint a kis- és középvállalkozói ökoszisztéma hajtóerőivel, a digitális jegybankpénz kérdéseivel és a blokklánc technológia jövőjével is foglalkoznak a kutatók. A Zöld Pénzügyek Műhelyben a zöld számviteli logika, a nagyvállalati zöldtanácsadás, valamint az energiahatékony mobilitás témaköreit is elemzik a szakértők, szorosan együttműködve a BME Zéró Karbon Központjával is.
A Gondolat Kiadó gondozásában most megjelent Digitális transzformáció technológiai kérdései - Digitális lábnyomaink, mesterséges intelligencia, ipari IoT című tanulmánykötetet a BME Villamosmérnöki és Informatikai (BME VIK), valamint Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának (BME GTK) oktatói írták az MNB és a BME közötti együttműködés keretében.
A digitális technológiák terjedése az életünk minden területét radikálisan átalakítja, a mesterséges intelligencia segítségével egyre jobban megérthetjük és befolyásolhatjuk a világot, az adatok gyűjtésével és elemzésével egyre megbízhatóbb tudás alapján dönthetünk. Az új megoldások kulcsa az egyre több adat és az egyre okosabb algoritmus. Ezek feltárásában létrehozásában, kutatásában, oktatásában élenjáró a Műegyetem. Ezen folyamatokat tekinti át a kiadvány fontos részleteket bemutatva világunk digitális átalakulásáról és a mesterséges intelligencia kérdéseiről. Közérthetően, de mérnöki szempontból megfogalmazva az aktuális kutatásokat a digitális lábnyomok, a dolgok internete (IoT) és az Ipar 4.0 témakörökben. A kötet a technológiai kérdések társadalmi és üzleti vonatkozásait is vizsgálja, kitérve a gépi tanulási modellek etikus használatának kérdéseire és a mesterséges intelligencia alkalmazásának hatására a pénzügyi folyamatokra.
Az új kötet bemutatóján Nemeslaki András, tanszékvezető, egyetemi tanár ismertette a BME-MNB program eddigi eredményeit. Levendovszky János tudományos és innovációs rektorhelyettes bevezető előadásában kiemelte, hogy a BME digitális transzformációhoz és mesterséges intelligenciához kapcsolódó kutatási és képzési programjai több kar és tudományterület szempontrendszerét ötvözik. Ezt követően kerekasztal-beszélgetésen mutatták be a szerzők a kötet öt nagy fejezetét a blokklánctól, az IoT-n át az ipar 4.0-ig. A kapcsolódó kerekasztal-beszélgetés résztvevői Fáykiss Péter, az MNB Digitalizációs Igazgatóságának vezetője, Gáspár Csaba DMLab laborvezető, Magyar Gábor egyetemi docens, valamint Varga Pál tanszékvezető voltak. A beszélgetést Héder Mihály egyetemi docens vezette.
Az MNB-vel együttműködve a BME GTK kutatói a magyar kis és középvállalkozások digitális érettségét, az infokommunikációs eszközök bevezetésével elért jövedelmezőség változását, illetve ezek regionális, iparági és vállalati mérethez köthető összefüggéseit is feltárták 2021-ben. Ennek eredményeként 2500 vállalkozás válaszai alapján készült elemzés a magyar vállalkozások digitális felkészültségéről, illetve arról, milyen üzleti és vállalkozói szemléletbeli tényezők befolyásolják a digitális transzformáció sikeres végrehajtását. A kutatás részletei, fő következtetései itt olvashatók.
Kapcsolódó videó: