Bár 2020-hoz képest a tavalyi év valamivel kevesebb „meglepetést” tartogatott, 2021-et is a hirtelen változások jellemezték. „A járvány okozta bizonytalanság továbbra is nehézségek elé állítja a cégeket – ez azonban csupán az egyik meghatározó eleme lesz az idei évnek. A vásárlók és a cégek csak a vírus miatt tapasztalható áruhiányt látják, azt kevésbé, hogy ez milyen komoly kihívások elé állítja a HR-t” – hangsúlyozta Végh József, a K&H HR igazgatója. Amikor a termelésnek vissza kell térnie a korábbi szintre, a vállalatoknak nemcsak az alapanyagok előteremtését kell pillanatok alatt megoldani, hanem a munkaerőt is azonnal bővíteni kell. A szolgáltatási szektorban tevékenykedők vannak a legnehezebb helyzetben, de az ipari termelőknek sem egyszerű kitalálnia, vajon hány munkatársra lesz szükségük. Abban ugyanis a korlátozások mellett idén meghatározó szerepet fog játszani a várható kereslet és az elérhető alapanyagmennyiség is. A kereslet-kínálat gyors változásához való igazodás miatt itthon is várhatóan nagyobb szerepet kap a gig economy, azaz a projektalapú munkavégzés. A korlátlan időre szóló helyett a rövidtávú szerződés alkalmazása ugyanis megoldás lehet a munkaerőszükséglet hirtelen ingadozására. A jövőben ezért ezt már nemcsak a munkavállalók igényelhetik, hanem egyre több munkáltató élhet majd vele, akár olyan nem tipikus projektalapú területeken is, mint az ipari termelés.
újabb kihívások a láthatáron: munkaerőhiány és emelkedő bérek
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint fokozatosan csökken a munkanélküliségi mutató, októberben mindössze 3,9 százalékon állt. A cégek érezhetően kevesebb jelentkező közül válogathatnak, miközben a megemelt minimálbér és garantált bérminimum kigazdálkodása már önmagában is nehezíti a dolgukat. „A HR számára nemcsak nehezebb lesz megtalálni és felvenni a megfelelő alkalmazottakat. A munkáltatói márka szerepe, a meglévő és leendő dolgozók motiválása még inkább felértékelődik. Azok az értékek tehát, amikben mi régóta hiszünk – a munka-magánélet egyensúlyának megteremtése, a kollégák folyamatos fejlődési lehetőségének biztosítása – egyre több cég számára minimum követelmény lehet” – emelte ki a HR szakember.
A fokozódó munkaerőpiaci versenyben előnyt jelenthet a munkaadók számára, ha a béren kívüli juttatások minél több formáját beépíti a bérezési rendszerébe. Ilyen lehet például az az új elem, amit a K&H nem rég vezetett be, hogy a cafeteria keret terhére évente maximum 5 nap fizetett távollét váltható meg. De nemcsak az anyagiak terén kell magasabb fokozatra kapcsolni a munkáltatóknak. Az elmúlt két év bizonytalansága láthatatlan teherként egyre komolyabb pszichés nyomást jelent mindannyiunk számára. „Kiemelt fontosságúnak tartjuk a munkatársak egészségének védelmét, aminek a mentális egészség is része. Személyesen és online is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a kollégák mentálhigiénés szakemberek segítségét vehessék igénybe, ahol megoszthatják akár a munkahelyi, akár a magánéleti nehézségeiket” – mutatta be a K&H már működő gyakorlatát Végh József.
A digitalizáció terjedése magasabb sebességfokozatra kapcsolt a járvány miatt a HR területén is – és ez a trend idén csak még tovább erősödhet. „A K&H-nál a vírus megjelenése óta nagyjából 3-4 évnyi fejlődés történt digitalizáció terén, és ez a munkaügyben is érezhető változásokat hozott. Egyre gyorsabban terjednek a virtuális megoldások a munkavégzés mellett többek között a toborzás terén is” – magyarázta Végh József. A mesterséges intelligenciával (MI) felvértezett munkaügyi szoftverek egyre több területen nyújtanak hatékony alternatívát. A legújabb megoldások képesek az állásra jelentkezők előszűrésére, hogy a HR-es kollégának csak azoknak az önéletrajzát kelljen átnéznie, akik megfelelnek az elvárásoknak. Akár úgy is dönthetünk, hogy CV helyett azt kérjük potenciális munkatársainktól, hogy videó formátumban válaszoljanak meg néhány kérdést. Ez nemcsak a jelentkezőnek sokkal izgalmasabb, mint különböző nyomtatványokat kitölteni és dokumentumokat csatolni, hanem a HR-es munkatárs is sokkal könnyebben és gyorsabban el tudja dönteni, érdemes-e tovább haladni a jelölttel.
Valahogy, valamikor minden munkavállaló találkozik a „HR-rel.” De tudják-e mi a HR feladata és mi nem? Milyen a HR szakma megítélése Magyarországon? Erről szól ez a videó: