2025. Április 26., szombat
Ervin névnapja
Ervin névnapja
A Most vagy soha! című film minden idők legdrágább magyar produkciójaként vonult be a filmtörténetbe, de a háttérben egyre több kérdés merül fel a közpénzek elköltésének módjáról. A 7 milliárd forintos költségvetésű film közel fele díszletépítésre ment el, a fóti „díszletvárosra”, amelynek létjogosultságát ma már egyre többen megkérdőjelezik.
Rákay Philip, a film producere és ötletgazdája, már a forgatás idején hangsúlyozta, hogy a fóti díszletkomplexum hosszú távú befektetés, amely „8-10 éven belül visszahozhatja az árát”. A reformkori Budapestet megidéző díszletváros szerinte nemcsak a Most vagy soha! számára készült, hanem más filmes produkciók számára is bérbe adható lesz.
A producer állítása szerint a díszletkomplexum a film teljes költségvetésének csaknem felét tette ki. Ez önmagában is jelentős összeg, de még inkább kérdésessé válik a befektetés értelme, ha figyelembe vesszük, hogy az utóbbi hónapokban alig volt mozgás a területen, és konkrét bérbeadásról sincsenek nyilvános adatok.
A fóti díszletvárosnak otthont adó telekért közel egymilliárd forintot fizetett a Nemzeti Filmintézet (NFI), ami jóval a piaci ár felettinek számít. A HVG és az Átlátszó adatai szerint ennek az összegnek a fele egy NER-közeli nagyvállalkozóhoz került, Magyarország egyik leggazdagabb emberéhez.
Bár a Filmintézet által kiadott nyilvános szerződéslistákban szerepel a telekvásárlás, valamint út- és kerítésépítés összesen több mint 189 millió forintért, a díszletépítések konkrét költségei nincsenek részletezve. A közbeszerzési adatbázisban csak kapcsolódó munkálatok – például csatornázás, elektromos hálózat kialakítása és telephelyőrzés – szerepelnek, amelyek értéke 771 millió forint.
A filmkészítők szerint a fóti díszletkomplexum tartós érték. Az Átlátszó által közölt drónfelvételek viszont mást mutatnak: egyszerű faszádok, ideiglenes fahátterek uralják a képet, amelyet a valósághoz kevéssé hű látványelemek egészítenek ki. A díszlet egyik központi eleme, a Pilvax kávézó replikája, valamint a mini-pontonhíd már most rossz állapotban van – utóbbit tartó egyik csónak például félig elsüllyedt.
Mindez komolyan megkérdőjelezi azt az állítást, miszerint a díszletváros időtálló és további filmekben hasznosítható lenne. Jelenlegi formájában inkább tűnik átmeneti díszletparknak, mint tartós filmipari infrastruktúrának.
A 7 milliárd forintos költségvetés több mint 80%-a közpénzből származott. Az alkotók 2020-tól kezdve sorozatos támogatásokat kaptak: először 10 milliót a forgatókönyvre, majd 85 milliót gyártás-előkészítésre, és végül több mint 2 milliárd forintot közvetlen kormányzati támogatásként. Az adójóváírási lehetőségekkel együtt a produkció állami támogatása meghaladta az 5 milliárd forintot.
Ehhez képest a jegybevétel mindössze 334 millió forint volt – vagyis a film a költségeknek csupán töredékét hozta vissza. A „Futni mentem” című, állami támogatás nélkül készült film például több mint 900 millió forint bevételt termelt, így Rákay produkciója piaci szempontból is kudarc.
Az Átlátszó közérdekű adatigényléssel próbált információt szerezni az NFI-től a fóti díszletváros szerződéseiről, de az intézet a törvényi határidő lejártával sem válaszolt érdemben. A nyilvánosan elérhető dokumentumok továbbra sem adnak részletes képet arról, hogyan került a magyar adófizetők pénze egy látványosan alulhasznosított filmhelyszínbe.
A Most vagy soha! című film mögött álló fóti díszletváros sokkal inkább tűnik költséges pénznyelőnek, mint jól átgondolt, hosszú távú befektetésnek. A közérdekű adatok hiánya, a nyilvános elszámolások zavarossága, és az, hogy a díszlet már most pusztulásnak indult, komoly kérdéseket vet fel a filmipari közpénzköltések átláthatósága és hatékonysága kapcsán. A film díszletvárosa egyelőre nem hozza vissza az árát – kérdés, hogy valaha is fogja-e.
