A modern államok többségében a törvények alapja a demokratikus döntéshozatal, a választások és a társadalmi vita. Amikor azonban egy országban a vallás válik az államhatalom legfőbb forrásává, egészen más politikai rendszer jön létre. Az ilyen berendezkedést vallási diktatúrának vagy teokráciának nevezik.
A nemzetközi közösség azért figyeli különös aggodalommal az ilyen rendszereket, mert bennük a politikai hatalom és a vallási tekintély szorosan összefonódik, ami gyakran korlátozza a szabadságjogokat és geopolitikai feszültségeket okozhat.

A vallási diktatúra olyan politikai rendszer, ahol a hatalom nem a választópolgárok akaratából, hanem vallási legitimációból ered. A vezetők gyakran úgy tekintenek magukra, mint Isten törvényének őrzőire, és a politikai döntéseket vallásjogi elvek alapján hozzák meg.
Ebben a rendszerben az ellenzék könnyen vallási vagy erkölcsi lázadásként jelenhet meg, ami erősen korlátozhatja a politikai pluralizmust.
Az egyik legismertebb vallási alapú politikai rendszer Irán, amely az 1979-es forradalom után alakult ki. Az országban létezik elnök, parlament és választások, de a végső hatalom egy vallási vezető, a legfelsőbb vezető kezében összpontosul.
A törvényeknek összhangban kell állniuk az iszlám vallásjogi elveivel, amelyeket vallási testületek ellenőriznek. Ez azt jelenti, hogy a politika fölött egy vallási autoritás áll.

A vallási diktatúrákkal kapcsolatos nemzetközi aggodalom több tényezőből fakad:
A döntéshozatal kiszámíthatatlansága, ha a politika vallási legitimációra épül
Az ellenzék korlátozása, amely könnyen erkölcsi vagy vallási konfliktussá válhat
A biztonságpolitikai kockázatok, különösen ha az állam fejlett katonai vagy nukleáris programmal rendelkezik

A világ azért tart a vallási diktatúráktól, mert ezekben az államokban a hatalom alapja nem a társadalmi vita, hanem vallási tekintély és vallásjogi értelmezés.
Irán példája jól mutatja ezt a kettősséget: egy ország, amely egyszerre törekszik modern technológiai és katonai hatalomra, miközben politikai rendszerének alapja a teokratikus hatalomgyakorlás. Ez a kombináció teszi a vallási diktatúrákat a nemzetközi politika egyik legvitatottabb jelenségévé.