A DNS-teszt ma már nemcsak a bűnügyi nyomozások, hanem az orvostudomány, a rokonsági kapcsolatok vizsgálata, sőt a történelmi rejtélyek felgöngyölítése során is kulcsszerepet játszik. De vajon mit tud pontosan ez az eszköz, és mire képes ma a tudomány? Valóban kideríthető-e egy több száz éve elhunyt személyről, hogy hozzátartozónk? És választ kaphatunk-e arra, hogy Mária Valéria osztrák főhercegnő valóban Ferenc József lánya volt-e, vagy inkább Andrássy Gyula gróf utódja?
A DNS, azaz a dezoxiribonukleinsav, az élőlények örökítőanyaga, amely minden sejtünkben jelen van. A DNS egyedi szekvenciája határozza meg többek között a szemünk színét, vércsoportunkat vagy éppen öröklődő betegségek iránti hajlamunkat. A DNS-teszt ennek a genetikai kódnak bizonyos szakaszait elemzi, összehasonlítva azokat más mintákkal – legyen szó élő rokonokról, bűnjelekről, vagy akár történelmi személyek maradványairól.
A DNS-teszt 1985-ben vált először elérhetővé a kriminalisztikában, amikor Alec Jeffreys brit genetikus kifejlesztette az első eljárást, amellyel azonosítani lehetett egy személyt DNS alapján. Azóta a technológia rohamosan fejlődött: ma már minimális mennyiségű minta is elegendő, és a vizsgálatok sokkal gyorsabbak, olcsóbbak és pontosabbak, mint valaha.
Igen, megfelelő állapotú maradványok esetén a DNS-minták vizsgálata alapján rokonsági viszonyok is igazolhatók. Erre példa a híres Richard III angol király esete, akinek földi maradványait 2012-ben találták meg, és genetikai összehasonlítással sikerült igazolni személyazonosságát. A módszer hasonlóan alkalmazható más történelmi személyeknél is – amennyiben rendelkezésre állnak jól konzervált csontmaradványok, valamint élő leszármazottak vagy más, összevethető genetikai minták.
Elméletileg igen. Ha Mária Valéria, illetve Ferenc József vagy Andrássy Gyula megfelelően konzervált maradványai hozzáférhetőek lennének, egy mitokondriális DNS-vizsgálattal vagy Y-kromoszómás összehasonlítással lehetséges lenne az apaság kérdését tisztázni. Ehhez azonban történelmi és jogi engedélyek is szükségesek, valamint az élő leszármazottak együttműködése.
A DNS-teszt egyre szélesebb körben terjed az egészségügyi diagnosztikában. Segítségével megállapítható például a hajlam bizonyos genetikai betegségekre, ráktípusokra, anyagcsere-rendellenességekre, vagy akár a gyógyszerérzékenységre. A precíziós orvoslás alapja éppen az, hogy a kezeléseket az egyén genetikai profiljára szabják.
Ma már bárki rendelhet az interneten otthoni DNS-tesztkészletet, amelyet családi rokonság, származási térkép vagy egészségügyi kockázatok vizsgálatára lehet használni. Azonban ezek a tesztek gyakran nem szabályozott környezetben készülnek, és az eredmények félrevezetők lehetnek, ha nem értelmezi őket szakember. Ráadásul sok cég tárolja és továbbértékesítheti az adatokat, ezért adatvédelmi kockázat is fennáll.
A DNS-teszt az egyik legmegbízhatóbb módszer a személyazonosság, rokonsági kapcsolatok és genetikai betegségek feltérképezésére. A tudomány segítségével akár évszázados kérdésekre is választ kaphatunk – például egy trónörökös származására. Ugyanakkor fontos, hogy az eredményeket szakértő értelmezze, és tisztában legyünk azzal, hogy milyen adatokhoz adunk hozzáférést, amikor egy DNS-tesztet elvégeztetünk, akár otthon, akár laboratóriumban. A genetika hatalma óriási, de a felelősségünk is az.