Az Eiffel Tower ma Párizs és egész Franciaország egyik legismertebb jelképe, ám megszületése idején heves viták és kételyek övezték. Az 1887 és 1889 között készült eredeti, restaurált és színezett fényképek egészen új nézőpontból mutatják meg a torony építésének történetét: emberi léptékű munkát, mérnöki precizitást és a modern kor születését.

A történet nem közvetlenül Gustave Eiffel nevével kezdődik. 1884-ben két mérnöke, Maurice Koechlin és Émile Nouguier egy addig elképzelhetetlen szerkezeten dolgozott: egy 300 méter magas vastornyon, amely Franciaország technikai fölényét hivatott bemutatni az Exposition Universelle 1889 alkalmából.
A terv merész volt, sőt sokak szerint provokatív, de pontosan erre volt szükség a francia forradalom századik évfordulójára rendezett eseményhez.
A kezdeti vázlatokat Stephen Sauvestre építész finomította, ívekkel és kilátóplatformokkal enyhítve a szerkezet ipari jellegét. 1886-ban a francia kormány pályázatot írt ki a világkiállítás főbejárati emlékművére: több mint száz terv érkezett, de csak Eiffel projektje bizonyult reálisan megvalósíthatónak.
A vita kő és vas, hagyomány és modernitás között zajlott – végül a mérnöki racionalitás győzött.
Az építkezés 1887 januárjában indult. Párizs lakói és a művészvilág egy része tiltakozott: a toronyra „haszontalan szörnyetegként” tekintettek, amely szerintük elcsúfítja a városképet. Ennek ellenére a munka megállíthatatlanul haladt tovább.
A precízen megtervezett alapozás öt hónapot vett igénybe, hiszen a négy lábnak milliméterpontos illeszkedéssel kellett hordoznia az óriási terhelést.
Több mint 300 munkás dolgozott a tornyon, miközben a vas elemeket Párizson kívül, előre gyártották le. Összesen több mint 18 000 egyedi alkatrész készült, mindegyik kivételes pontossággal.
A korszakhoz képest szokatlan módon a munkavédelem kiemelt szerepet kapott, ennek köszönhetően az egész építkezés során mindössze egyetlen halálos baleset történt.

1887 végére a négy láb elérte az első platformot, 1888-ra pedig a torony már messze a város fölé magasodott. A párizsiak naponta gyűltek össze, hogy figyeljék a növekvő szerkezetet.
Az építkezés 1889. március 31-én fejeződött be: alig több mint két év alatt megszületett a világ akkori legmagasabb, ember alkotta építménye.

A gondosan restaurált és színezett felvételek lehetővé teszik, hogy ma úgy lássuk az Eiffel-tornyot, ahogyan építői látták. Ezek a képek nem csupán technikatörténeti dokumentumok, hanem élő bizonyítékai annak, hogyan vált egy vitatott mérnöki kísérlet Párizs örök jelképévé.