A magyar úszósport történetében kevés olyan sportoló van, aki akkora hatást gyakorolt az olimpiai eredmények alakulására, mint Darnyi Tamás. A legendás vegyesúszó négy olimpiai aranyérmet nyert, és ezzel a 113., 119., 125. és 130. magyar olimpiai aranyérem megszerzésében játszott kulcsszerepet. Sikerei a magyar sport egyik legemlékezetesebb korszakát jelölik.

Darnyi Tamás az 1988-as szöuli olimpián robbant be igazán a világ élvonalába. A verseny előtt már világbajnok és világcsúcstartó volt, ezért a szakértők az esélyesek között tartották számon.
A fiatal úszó a 400 méteres vegyesúszásban aranyérmet nyert, amely a 113. magyar olimpiai aranyéremként került be a sporttörténelembe. Röviddel később a 200 méteres vegyesúszás döntőjét is megnyerte, megszerezve a 119. magyar olimpiai aranyat.
Négy évvel később, az 1992-es barcelonai olimpián Darnyi már címvédőként állt rajthoz. A verseny nagy nyomással járt, hiszen mindenki tőle várta az újabb győzelmeket.
A magyar úszó azonban ismét bizonyított: a 400 méteres vegyesúszásban megszerezte pályafutása harmadik olimpiai aranyérmét, amely a 125. magyar olimpiai arany lett.

A barcelonai olimpia egyik legizgalmasabb futama a 200 méteres vegyesúszás döntője volt. A verseny rendkívül szoros küzdelmet hozott, de Darnyi végül győzni tudott.
Ezzel megszerezte pályafutása negyedik olimpiai aranyérmét, amely a 130. magyar olimpiai aranyként került be a statisztikákba.

Darnyi Tamás négy olimpiai aranyérme a magyar sport egyik legnagyobb teljesítménye. A szöuli és barcelonai győzelmek nemcsak egy kivételes sportoló pályafutását jelölik, hanem azt is, hogy a magyar úszósport hosszú időn át a világ élvonalába tartozott.