Budapest parlamentje füstbe borult, amikor a képviselők szavaztak a Pride rendezvények betiltásáról szóló törvényről. Az ellentmondásos döntés előzményei heves vitákat generáltak a politikai térben, a kormánypárti és ellenzéki képviselők között egyaránt.
A Momentum frakciója radikális eszközökhöz nyúlt, hogy megakadályozza a szavazást: szórólapokat dobáltak a parlamenti padsorok közé, miközben füstbombák bevetésével próbálták ellehetetleníteni az eljárást. A zűrzavar ellenére a szavazás végül lezajlott, a kormánypárti többség pedig megszavazta a Pride-rendezvények betiltását.
A szavazás egyik legnagyobb meglepetése az volt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egyáltalán nem jelent meg az ülésteremben. A kormányfő hallgatása sokak szerint azt jelzi, hogy nem akart közvetlenül szerepet vállalni az LMBTQ+ közösséget érintő törvény elfogadásában, még akkor sem, ha pártja támogatta azt.
A Pride rendezvények betiltásával Magyarország egyújabb lépést tett az emberi jogok korlátozása felé, ami várhatóan komoly nemzetközi visszhangot fog kelteni. Az Európai Unió már többször figyelmeztette Magyarországot az LMBTQ+ jogok csorbítása miatt, így nem kizárt, hogy újabb jogi eljárások indulhatnak az ország ellen.
A Pride-törvény elfogadása egy újabb fejezetet nyitott a magyar politikai életben, amely megosztottságot szül és nemzetközi vitákat gerjeszt. A tiltakozások és a politikai feszültségek tovább éleződhetnek, közben pedig a magyar kormánynak számolnia kell azzal, hogy a döntésének nemzetközi következményei is lehetnek.