Hogyan gyérítik a törpeharcsa állományt a Tiszán és a Balatonon?

Napjainkban a horgászok gyűlölik, a halászok pedig próbálják kordában tartani a  törpeharcsát (Ameiurus nebulosus), amely  Magyarországra 1904-ben érkezett, eredeti élőhelyéről, Észak-Amerika keleti részéről. Elnevezése változatos, korábban afrikai vagy amerikai törpeharcsaként is ismerték, de a sima törpeharcsa név is gyakran előfordul. Ráadásul hazánkban egy érdekes keveredés is felütötte a fejét, a jelenlegi törpe állománynak nem sok köze van az eredetileg behurcolt fajhoz.

A törpeharcsa számos egyéb néven is ismert. A barna törpeharcsa, fekete törpeharcsa, kusza harcsa, törpe, törpincs, régi törpe, törpike, törpe zabagép, istenverte hal - csak néhány a horgászok által használt köznyelvi elnevezések közül.

Kis gazdasági érték, nagy kockázatokkal

A törpeharcsa húsa igazán ízletes és szálkátlan, ugyanakkor gazdasági szempontból nem kelt nagy feltűnést. A piacon eladható áru, de értéke nem vetekszik más halfajtákkal.  Ez a halfaj Magyarországon inváziósnak számít és ha túlzottan elszaporodik, akkor komoly károkat okozhat. Az ikra és az ivadékfogyasztás következtében a természetes vizekben, valamint a tógazdaságokban is veszélyt jelent.

Elterjedés és életmód

Eredeti élőhelye Észak-Amerika keleti része, de 1904-ben Franciaországból és Németországból érkezett Magyarországra. Folyó- és állóvizeinkben egyaránt előfordul, beleértve a Balatont is, ahol szervezett telepítése is megtörtént. Ez még akkor szerencsére (!) sikertelen volt, sajnos az utóbbi néhány évben viszont kezd elszaporodni - a süllő horgászok nagy bánatára. Kedveli a növényzetben gazdag sekély állóvizeket, az iszapos fenekű holtágakat és tavakat. A folyóvizekben is megtalálható, szerencsére a patakokban ritkábban fordul elő. Sajnos sznte mindenhol megél, de a táplálékban gazdag tiszai holtágak az igazi otthona, itt rettenetes mértékben el tud szaporodni.

A törpeharcsa jelenléte Magyarországon olyan kihívásokat vet fel, amelyekre figyelemmel kell lennünk a természetvédelmi és gazdálkodási terveinkben. Az invazív fajok elleni védekezés és megfelelő monitoring kulcsfontosságú ahhoz, hogy megőrizzük a helyi ökoszisztémák egyensúlyát és a gazdasági fenntarthatóságot. Nem véletlen, hogy a faj gyérítéséről már jogszabály is rendelkezik. 

Nézzük, hogyan végezték a gyérítést az Atkai-holtág halőrei!

Az alábbi beszámoló pedig már a Balatonon készült 2023. februárjában, mikor a Balatoni Halászati Zrt. munkatársai végezték a gyérítést egy Balatoni kikötőbe, ahol a hajók alatt elektromos halászgéppel sikerült nagy mennyiségű törpeharcsát fogni.