2025. március 25., kedd
Irén névnapja
Irén névnapja
Pénteken súlyos tragédia történt az újdörögdi katonai gyakorlótéren, ahol egy fiatal kormánytisztviselőnő egy kézigránáttal végzett gyakorlat során mindkét kezét elveszítette. A Honvédség által szervezett, kormányzati tisztviselőknek szóló alapkiképzés részeként zajló gyakorlat célja az volt, hogy a résztvevők testközelből ismerkedjenek meg a honvédelmi rendszer működésével. Az eset azonban újra előtérbe helyezte a civil személyek katonai eszközökkel történő kiképzésének veszélyeit, valamint felveti a politikai és szakmai felelősség kérdését is.
A baleset az Adaptív Védelmi Program keretében történt, amelyben a Honvédség a kormányzati szféra szereplőinek is biztosít lehetőséget arra, hogy közvetlen tapasztalatot szerezzenek a katonai tevékenységekről. Ennek részeként sor került egy kézigránátos gyakorlatra, ahol – eddig tisztázatlan körülmények között – a gránát a nő kezében robbant fel. A szerencsétlenség következtében a sérült mindkét karját amputálni kellett, de az állapota azóta stabilizálódott.
Az eset szakmai szempontból súlyos kérdéseket vet fel: milyen kiképzést kapott a civil résztvevő, volt-e mellette szakértő felügyelet, és indokolt volt-e egyáltalán, hogy civil kézigránátot dobjon?
Az eset után azonnal felháborodás söpört végig a közvéleményen és a politikai életben. Több ellenzéki párt azonnal lemondásra szólította fel a honvédelmi minisztert, sőt, egyes vélemények szerint Orbán Viktor miniszterelnök politikai felelősségét is vizsgálni kellene. Az ügy kapcsán felmerül: ki engedélyezte a gyakorlatot, miért nem állt rendelkezésre egyértelmű protokoll arra vonatkozóan, hogy civil személy kézigránátot nem kezelhet?
Nem példa nélküli, hogy súlyos katonai balesetek következményekkel járnak a politikai vezetésre is.
2017-ben Norvégiában egy hadgyakorlat során két katona halálát okozó baleset után a védelmi miniszter önként lemondott.
Franciaországban 2008-ban egy civil lakosság számára tartott fegyverbemutatón 17 ember sérült meg – a hadügyminiszter politikai nyomásra kénytelen volt távozni.
Lengyelországban egy fegyveres robbanásos incidens után, ahol egy civil halt meg, a belügyminisztert és a hadügyi vezetőt is menesztették.
Ezekben az esetekben nem csupán a konkrét felelősség kérdése volt mérvadó, hanem az is, hogy a társadalmi bizalom helyreállítása érdekében politikai felelősségvállalásra volt szükség. Felmerül tehát: nem kellene-e a magyar Honvédelmi Miniszternek – és adott esetben a Miniszterelnöknek – is hasonló lépést tennie?
Az Adaptív Védelmi Program célja, hogy erősítse a civil-katonai együttműködést, és elősegítse a honvédelem iránti elköteleződést a közigazgatásban. Ez önmagában nem elvetendő célkitűzés. Azonban a kérdés az, hogy szükséges-e és indokolt-e civil résztvevőknek éles kézigránáttal gyakorolniuk békeidőben, különösen, ha nem katonai kiképzést folytató személyekről van szó?
Több katonai szakértő is úgy nyilatkozott, hogy ilyen típusú kiképzésnél a maximális biztonság érdekében csak szimulációs eszközök használata lenne indokolt, és éles lőszerhez, kézigránáthoz csak hivatásos, alapos kiképzést kapott személyek férhetnének hozzá.
Az újdörögdi tragédia nem csupán egy egyéni sorsot tört ketté, hanem komoly kérdéseket vet fel a magyar honvédség működéséről, a döntéshozatali láncolatról és a politikai felelősségvállalás hiányáról. Egyértelmű, hogy alapos vizsgálatra van szükség: ki hozta meg azt a döntést, amely lehetővé tette, hogy egy civil kézigránátot vegyen kézbe? Vajon tanul-e az állam a hibából, és hoz-e olyan rendszerszintű változtatásokat, amelyek megelőzhetik a jövőbeni tragédiákat?
Az áldozat esete örökre megváltoztatta az életét. Most a döntéshozókon a sor, hogy a felelősséget vállalják, ne csak formálisan, hanem valódi politikai és erkölcsi tartalommal.
Ajánlott cikkek és videók a témában:
🔗 Kézigránát-gyakorlat balesete: amit eddig tudni lehet – Telex
🔗 Mit jelent a politikai felelősség a gyakorlatban? – elemzés Videolista.hu-n
🔗 Adaptív Védelmi Program részletei – Honvédelmi Minisztérium hivatalos oldala
