Amikor valaki Spanyolországba költözik, az első hónapokban gyakran éri kulturális sokk. A mindennapi élet ritmusa, a lakásfogalom, az autókhoz való hozzáállás, a bürokrácia vagy éppen a fieszta kultúrája mind teljesen más, mint amit Magyarországon megszoktunk. Nézzük azt az 5 meglepő sajátosságot, amely elsőre minden külföldit zavarba ejt, de később a spanyol életérzés elengedhetetlen része lesz.
Spanyolország földrajzilag az angol időzónához tartozna, de történelmi döntések miatt a közép-európai időt követi. Emiatt az országban egy-másfél órás csúszás tapasztalható a nap járásához képest. A következmény: az iskola és a munka később kezdődik, az ebéd délután 2-kor van, a boltok este 10-ig is nyitva tartanak, a vacsora pedig gyakran csak este 10-kor kerül az asztalra. Az éjszaka nem a pihenésről szól, hanem egy második nappalról, tele élettel.
Ha egy hirdetésben Spanyolországban két szobás lakást látsz, az valójában egy nappalit és egy hálószobát jelent. A nappalit ugyanis nem tekintik szobának, hanem közösségi térnek. Sok külföldi számára ez elsőre megtévesztő, de hamar kiderül: a spanyol otthon fogalma a közösségről szól, nem a szobák számáról.
Magyarországon az autó gyakran presztízskérdés, Spanyolországban viszont egyszerű közlekedési eszköz. Az utcákon tele van horpadt, karcos kocsikkal, és senki nem csinál belőle ügyet. A parkolás kaotikus, sokszor a második sorban hagyják az autót. Téli gumi gyakorlatilag nem létezik, hiszen a mediterrán klíma miatt egész évben nyári vagy négy évszakos abroncsokat használnak.
A bürokrácia Spanyolországban híresen bonyolult. Bár létezik digitális átállásért felelős minisztérium, a gyakorlatban még mindig a papír, a pecsét és a személyes aláírás számít. Gyakori, hogy minden ügyintéző más szabályt mond ugyanarra a kérdésre, és az „online” folyamat végül nyomtatással és sorban állással zárul. Az egyik leggyakrabban hallott szó: „mañana”, vagyis „majd holnap” – de senki sem tudja, hogy ez pontosan mikor érkezik el.
Aki azt hiszi, hogy Spanyolországban csak a karácsony és a húsvét számít nagy ünnepnek, hamar rájön, hogy itt szinte minden héten van valamilyen . A városok és falvak védőszentjeinek ünnepei, a Semana Santa, a Fallas, a San Fermín, a Tomatina vagy épp a karácsonyi lottó mind hatalmas események. Az utak ilyenkor lezárva, az éjszakák hajnalig tartó bulival telnek. A spanyoloknál a munka igazodik az ünnepekhez, nem pedig fordítva.
Spanyolország elsőre valóban sokkolhat: más a napirend, a lakásfogalom, az autóhoz való hozzáállás, a bürokrácia működése és az ünneplés ritmusa. Mindez azonban a spanyol életérzés része, amelyben a mindennapok gyakran inkább komédiának tűnnek, mint szigorú realitásnak. Aki belekóstol, előbb-utóbb rájön: Spanyolországban az élet ritmusa maga a fieszta.