Vízfelszíni kenyérzabáló pontyok - ilyet ritkán lehet látni! | Horgászvideók

Cuppogás

Ülünk Szeged egyik legjobb éttermének a mólóján. Szokásos családi rendezvény, beszélgetünk és esszük a fejedelmi halételeket. Majd hirtelen egy régen hallott hang, amit kenyerező horgászok felismernek: cupp. Ráadásul bitang hangosan ám. Azonnal felfigyelek, mert ez bizony hal volt és nem is kicsi. Lekapott valamit a felszínről. Aztán még egyszer – ez már nem lehet véletlen, körülnézek.
Néhány asztallal arrébb a gyerekek elkezdték etetni a kacsákat és a hápiknak elég komoly vetélytársai akadtak. Pontyok 5-15 kg között, gyakorlatilag ráraboltak a bedobott kenyérdarabokra, elképesztő agresszivitással. Nyilván itt a legerősebb és a leggyorsabb jut a legjobb falatokhoz.
Mi is történt? A rendszeres kacsaetetés rászoktatta a pontyokat a potyázásra, simán rákaptak a lebegő kenyerekre. Ilyet pár évvel ezelőtt a gyulai vár mellett láttam, ahol a kacsaetető pelletért gyakorlatilag „kijöttek a partra” a megtermett amurok és pontyok. A természet teszi a dolgát, egyszerűen  a minimális energiaráfordítással elérhető táplálék irányába mozdulnak el az események.

Klasszikus kenyerezés

A módszer nemesen egyszerű, 20-22-es minőségi damil, meg a végére egyetlen horog – nyilván a fogni kívánt halak méretéhez igazodva. Ami még kell hozzá az a szélcsend – de ez nyaranta általában teljesül. A legjobb az igazi „dögmeleg”, feszített víztükörrel. Viszont itt nekünk kell trenírozni a halakat, ezért folyamatosan dobáljuk a jó körömnyi kenyérdarabokat. Ha van a környéken a kenyérkénkre nyitott halacska, akkor véges időn belül elkezdik leszedegetni a kenyereket. Nem kell kapkodni, a legjobb csalogató a táplálkozó hal. Amikor már versenyeznek a kenyérért, akkor kell odapottyantani közéjük a horgon lévő kenyeret. Igazi botvivős kapásokat lehet átélni.

Célhalak

Mik a fő célhalak? Az amur az abszolút favorit, nagyon jól reagál a kenyeres megoldásra. Nyári melegben a pontyokat is gyönyörűen meg lehet így fogni, ráadásul izgalmas és látványos dolog, ahogy egy nagyobb ponty a szemünk láttára habzsolja be a mi kenyérkénket. A ragadozó balin is imádja a kenyeret, mondjuk a számos kukoricával és pellettel fogott balin után van némi gyanúm, hogy balin koma igazi mindenevő, azt meg már nem is igazán értem, hogy a fenéken fekvő halszeleteket miként gyűjti be magának. Igazi unikum az óriás vörösszárnyú, a Tisza-tavon gyönyörű nagyokat fogtunk libegő kenyérrel a hínármezők szélén. Meg tényleg bármi jöhet, fogtam már így ezüstkárászt, domolykót, nagy bodorkákat, illetve csukát is.
Kenyerezésnél ne felejtsük el, hogy itt a kacsa dolog fordítva működik, hacsak nem akarunk egzotikus fárasztásokat átélni, akkor a nagyon kacsás terepeken ne erőltessünk ezt a módszert…
Ha zabáló pontyokat akarsz látni nézd meg a videót!