2024. március 1., péntek
Albin névnapja

Az öreg tiszai halászok és a vörösszárnyú keszeg legendája

2024-01-17 22:13 | Nézettség: 814
Kicsit körüljárjuk, hogy mi is a helyzet ezzel a vörösszárnyú keszeggel, illetve röviden be is mutatjuk színpompás barátunkat..

vörösszárnyú keszeg

Egy kis néprajz

A csodálatos vörösszárnyú keszegről a horgászoknál sokkal többen hallanak a „Hej, halászok, halászok” kezdetű népdal miatt, amit szinte mindenki ismer.
Ennek a középső versszaka az alábbi:


- Hej, halászok, halászok,
Mit fogott a hálótok?
- Nem fogott az egyebet,
Vörös szárnyú keszeget.

Illik tudni, hogy a népdalt Vikár Béla gyűjtötte még 1900-ban, Szegváron, illetve maga Bartók Béla jegyezte le a fonográf-felvételt.

Egy valószínűsíthető értelmezés

Azért horgászként – még látva a természetes vízi halászok „áldásos” tevékenységét – gondoljuk át ezt egy kicsit. Rögtön érdekes összefüggésbe helyezi a vörösszárnyú keszeg megfogását a népdal első szakasza:


- Hej, halászok, halászok,
Merre mén az hajótok?
- Törökkanizsa felé,
Viszi a víz lefelé.


Hoppá-hoppá! Mivel Szegváron történt a gyűjtés, ezért ebből azért erősen lehet arra következtetni, hogy tiszai halászokról szól a népdal. Az akkori halbőséget figyelembe véve erősen kétlem, hogy csak vörösszárnyú keszeget fogtak volna, illetve nem igazán meghatározó halfaj az Élő-Tiszán.

Ha cinikusak lennénk, akkor vélelmezhetően az igazság inkább az lehet, hogy már jól bepakoltak harcsával és kecsegével, amikor meg jött egy lúzer, akkor elmondták neki, hogy vörösszárnyút fogtak…

Soha nem fogjuk megtudni a színtiszta igazságot.

vörösszárnyú keszeg

Vörösszárnyú keszeg

Az egyik legkönnyebben felimerhető halfajunk, pontosan a vérvörös uszonyoknak köszönhetően.

A vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus Linné) a hazai vizek egyik leglátványosabb és legszínesebb halai közé tartozik. Kedveli a növényzettel sűrűn benőtt, sekély vízterületeket, ahol a víz gyorsabban melegszik fel a napfény hatására. Ez a fajta óvatos természetű, ezért kerüli a nyílt vízfelületeket. Vízinövények nélküli területeken nem tud nagyobb populációkat kialakítani, és gyorsan eltűnik azokról a helyekről, ahol a növényzet csökken. Teste tömör, oldalról lapított. A faroknyél rövid és magas. Felső állású szájjal rendelkezik. Mell- és hasúszói viszonylag kicsik, míg a hát- és farokúszója jól fejlett. Pikkelyei nagyméretűek, kemények és vastagok. Hátának színe inkább zöldes-fekete, oldalai sárgaréz színben csillognak. Páros úszói és a farok alatti úszója jellegzetesen vérvörös színűek, amire a neve is utal. A hát- és farokúszója szürkés alapszínű, vörhenyes árnyalatokkal. Az ívás áprilistól júniusig tart, az ikráikat a vízfelszín közelében, növényeken helyezik el, Az ideális ívási vízhőmérséklet 15 és 24 Celsius fok között mozog.

Kiváló csalihal, vélelmezhetően az idősebb horgászok a csukáik jelentős hányadát vörösszárnyú keszeggel fogták. A fiatalabb generációnak ebből kevesebb adatott meg, mert mind a csuka állomány, mind a vörösszárnyú állomány radikálisan csökkent az elmúlt 10-15 évben.

Viszont az egyik olyan keszegféle, amire kimondottan eredményesen lehet pergetni. Ha kíváncsi vagy erre az érdekes mutatványra, akkor kattints a videóra.

 

Kép és a videó forrása: https://www.youtube.com/watch?v=KuxVQKBiOGY

További videók a témában