A keszegezés varázsa – süllyedőben történő keszegezés művészete | Horgászvideók

A módszer lényege

Az elméleti háttér rendkívül egyszerű: minél melegebb van, a halak attól hajlamosabbak a fenéktől történő elemelkedésre. Ez fokozottan igaz a különböző keszegfélékre.
Természetesen az elemelkedésre tudatosan rásegíthetünk a tudatos etetéssel. Három csodafegyverünk biztosan van:

Túlvizezett kaja. Ez csak akkor működik, ha nincs busa és sneci, különben inkább kínlódás lesz mint élmény.
Még a kevésbé elvetemültek is fel tudják eleveníteni gyerekkori élményeiket a csúzlival. Mehet minden dobás mellé néhány szem csonti. Ráadásul remekül tudunk „bénázni is”, biztosan nem oda sikerül csúzlizni, ahova szeretnénk. Vigyázat: ha sok az apró halacska ezzel is be lehet fürödni.

Konyhai kényelmes pecánál a legkisebb hibalehetőség, ha veszel pár doboz konzervkukoricát. Azt kell szórogatni nekik, meg fogják hálálni, ebben teljesen biztos vagyok.

Milyen halakat foghatunk?

Minden túlzás nélkül: szinte bármit. De az öregebb bronzos dévérek, illetve a nagyobb ezüstkárászok gyakran így csaphatók be a legkönnyebben. A bodorka és különösen a vörösszárnyú szintén hajlamos az ilyen táplálkozásra. Gyerekkorunkban a Sugovicától a szegedi Téli-kikötőig mindenhol így fogtunk hihetetlen mennyiségű laposkeszeget. Aki meg rárabló pontyokat és F1-eket szeretne nézni számos angol videót megnézhet.

Ráadásul a süllyedőben történő horgászatnak van még egy hihetetlen előnye, ha precízen kimérjük a süllyedés idejét, akkor szinte 100%-osan el tudjuk kerülni a törpeharcsákat. Ez pedig az esetek jelentős hányadában nem egy elhanyagolandó szempont. Nagyon leegyszerűsítve: mire a törpeharcsa odaér, pont dobunk egy újat.

Spiccbotos röptézés

Rendkívül szórakoztató és igen izgalmas peca. Egy számunkra kezelhető méretű spiccbot lesz a helyes választás, amivel már elérjük a jobb halakat is. Úszó ízlés szerint, egyetlen lényegi tulajdonság van, mindkét süllyedőben történő kapást tudjuk vele érzékelni. Ezért gyakorlatilag bármilyen hosszabb testű fix úszó megfelel a módszerhez, a súlyozás a lényeg.

Az egyik típusú kapást gyakorlatilag nem tudjuk nem észrevenni. Ezek a rendkívül látványos „rárablások”. Itt valószínűleg arról szól a történet, hogy az egyik hal sikeresen megelőzi a többit. Ilyenkor elszalad a szereléssel, akkor jönnek a spanolós kapások. Nem kell ész nélkül odaverni, mert vagy a hal száját, vagy a szerelést szakítjuk szét. Nagy melegben erre hajlamos a vörösszárnyú keszeg, a karikakeszeg és az öregebb ezüstkárászok.

A nehezebb megoldás, amikor csak simán „megtartja” a csalit és nem megy vele sehová. Ekkor értékelődik fel a precíz súlyozás: egyetlen minimális jelzőólom, amit még érzékelünk, ha nem ér le. Mert akkor bizony valaki megtartotta menet közben. Nincs egyszerűbb megoldás, mint a számolás: szépen kiterítve bedobsz, tudod, hogy 5-nél már teljesen be kell állni az úszónak, de 7-nél se áll be, akkor bizony azt egy öreg dévér, vagy laposkeszeg tartja. Megemeled a botot és lehet, hogy egy méterrel feljebb fogod megakasztani a halacskát.

Match bottal történő röptézés

Ez már egy magasabb kategória, de itt sem kell túlgondolni a dolgot. Távolságtól függő önsúlyos úszó, minél kisebb hasznos súllyal. Nyilván itt sem megyünk el az extrém kategóriák irányába, azt érdemes meghagyni a világbajnokságokon horgászó versenyzőknek. Víz és halfüggő, de egy 4+1 vagy 5+1 waglerrel biztosan nem tévedünk nagyot.

Apró, de hasznos trükk: a horogméret jelentős mértékben meghatározza a süllyedés sebességét. Ezért egyrészt itt nagyon nem érdemes vastag kampókat használni, másrészt lehet ravaszkodni kütyüvel, zizidarabbal, mikrohungarocellel. Mindig érdemes megnézni a horgászat előtt egy vödörben, hogy miként működik az elképzelésünk.

Ne felejtsd el: minél lassabban süllyed és minél melegebb van, attól nagyobb valószínűséggel megállítja menet közben a horgodat valaki…

Nézd meg a videót és tanulj!