Elborítja a szemét a Tiszát! Valóban megállíthatatlan a folyamat 2024-ben?

A folyó partján sétálva sajnos bőven láthatunk víz által hozott „ajándékokat”. Jön itt minden, de a legjellemzőbb a műanyag flakon. Sajnos nem lehet észrevenni, hogy egyre több érkezik. Próbáltunk kicsit utánajárni a dolgoknak. A cikk végén a videó egyszerre elkeserítő és reményt hozó, mert vannak emberek, akik sokat tesznek ezért a sokat gyötört folyóért…

A látható szemét

A Tisza folyó, amely Közép-Európa egyik legfontosabb folyóvize, sajnálatos módon szemétszállító szerepet is betölt az elmúlt években. Felbecsülhetetlen mennyiségű szemét érkezik folyamatosan. Jön az utánpótlás a Bodrogon, Sajón, Szamoson is, de már egy kisebb áradás során a Maroson is jön bőven minden. Több ország „nemzetközi szemete”. Mindenkinek kijár érte a dicséret…

Műanyag palackok, zacskók, és mindenféle egyéb hulladékok úsznak a vízen, ami nemcsak látványra undorító, de súlyos károkat okoz a folyó ökoszisztémájában. Ennek következményei messzire nyúlnak, érintve az élővilágot, a víz minőségét és a környező közösségeket.

Az ökoszisztémára gyakorolt hatásokról se feledkezzünk el! A műanyag szemét jelentős veszélyt jelent a vízi és part menti élővilágra. Halak, madarak és más vízi élőlények gyakran összekeverik a műanyagot élelemmel, ami emésztőrendszeri elzáródást és táplálkozási hiányokat okozhat, ami gyakran halálhoz vezet.

Mikroműanyag: a láthatatlan méreg

Az igazi borzalom a láthatatlan mikroműanyagok. Kevesen tudják, hogy a Tisza mikoműanyag-szennyezettsége meghaladja a Gangesz szennyezettségét.

A Tisza folyó üledékében található mikroműanyagok koncentrációja kiemelkedően magas, amely kilogrammonként 3-4 ezer darab mikroműanyagot is elérhet.

A műanyagok rendkívüln lassan bomlanak le. Egyes típusok akár 500-1000 évig is megmaradhatnak a környezetben, ami hosszú távú szennyezést jelent. A műanyagok adalékanyagokkal dúsítottak, amelyek különböző színeket és sűrűségeket kölcsönöznek nekik. Ezek az adalékanyagok további káros vegyi anyagokat is tartalmaznak, amelyek felületükön kumulálódnak.

Kevésbé közismert, hogy bizony a folyók és tavak műanyagszennyezése közvetve az emberek egészségét is veszélyezteti. A halak és más vízi élőlények a szennyezett vízből műanyagdarabokat vesznek fel, amelyek a szervezetükben felhalmozódhatnak. Ezek a vegyületek az emberi étkezési láncba is bekerülhetnek, ha a szennyezett halakat fogyasztjuk.

Kétségbeesett és reménykeltő kísérletek

Számos szinten folyik a kétségbeesett küzdelem a mocsok ellen.Próbáljuk kiszedni egy részét ipari módon a vízierőműveknél – több-kevesebb sikerrel. Ezek a létesítmények nem erre lettek tervezve, főleg áradások idején muszáj elengedni az „anyag” egy részét. 

Több éve működik a PET Kupa mozgalom, szép eredményeket érnek el, de sajnos a szemét utánpótlás megállíthatatlan. Hasonló jelentőségű a videóban szereplő mozgalom is.

Emellett felbecsülhetetlen erőt jelenthet az évi több száz kezdeményezés a civilek, horgászok, természetvédők részéről.
Mind egy-egy kicsi lépés. A videóban látható szeméttelep láttán érdemes feltenni a kérdést, hogy biztosan jól van ez így?

Ha a videót megnézve könnyes lesz a szemed, teljesen természetes reakció!