2025. Április 27., vasárnap
Zita névnapja
Zita névnapja
Az euró és a schengeni övezet az európai integráció két alappillére. De mi történne, ha ezek egyikét – vagy mindkettőt – hirtelen megszüntetnék? Egy ilyen forgatókönyv nem csupán gazdasági és politikai zűrzavart eredményezne, hanem az európai életmód alapjait is megrengetné. Ebben a cikkben lépésről lépésre elemezzük, milyen következményekkel járna az euró és a schengeni rendszer megszűnése, és milyen példák segítenek megérteni e rendszerek valódi jelentőségét.
Az euró az Európai Unió hivatalos közös valutája, amelyet jelenleg 20 ország használ. A közös pénz nemcsak egyszerűsíti a kereskedelmet, hanem csökkenti a tranzakciós költségeket, megszünteti az árfolyamkockázatot az övezeten belül, és erősíti az unió gazdasági kohézióját.
Ha az euró megszűnne, az a következőket okozná:
Pénzügyi sokk: Az államoknak újra saját valutát kellene bevezetniük, ami hiperinflációt, bizonytalanságot és tőkekivonást eredményezhetne.
Kereskedelmi visszaesés: Az egységes piac egyik fő előnye, az árfolyamkockázat hiánya eltűnne. A cégeknek különböző devizákkal kellene dolgozniuk, ami megdrágítaná az üzletmenetet.
Turizmus csökkenése: Jelenleg az eurózónán belüli utazás során nincs szükség pénzváltásra. Ez megkönnyíti a turizmust és növeli a fogyasztást. A valuta megszűnése lassítaná a turisztikai szektort.
Példa: A 2008-as gazdasági válság idején felmerült Görögország euróövezetből való kilépése. Már pusztán az erről szóló spekuláció is pánikot keltett a piacokon, megingatta a görög bankrendszert, és súlyos bizalmi válságot okozott az EU egészében.
A schengeni övezet lehetővé teszi, hogy az EU polgárai szabadon utazhassanak az országok között, határellenőrzés nélkül. Jelenleg 27 ország tagja a rendszernek, és naponta több millió ember halad át ezeken a határokon – különösen a határ menti munkavállalók esetében létfontosságú ez a szabadság.
A schengeni rendszer megszűnése a következőket eredményezné:
Határellenőrzés visszaállítása: A napi szintű ingázás ellehetetlenülne. Például egy osztrák-magyar határ mentén élő dolgozónak akár órákkal hosszabb utazással kellene számolnia.
Kereskedelem lassulása: Az áruk szállítása lelassulna, a logisztikai költségek nőnének. Ez drágább termékeket és alacsonyabb versenyképességet jelentene.
Bizalmatlanság növekedése: A határok visszaállítása politikai feszültségeket keltene a tagállamok között, különösen ott, ahol már korábban is voltak viták – pl. migrációs kérdések kapcsán.
Példa: A COVID–19-járvány idején ideiglenesen felfüggesztették a schengeni rendszert. A következmény: hosszú sorok a határokon, akadozó szállítmányozás, frusztráció a munkavállalók és utazók körében – mindez néhány héten belül.
Magyarország különösen kitett lenne mindkét változásnak:
Az ország exportjának 75%-a az EU-ba irányul – euró nélkül az árfolyamkockázat jelentős lenne.
A határ menti városokban – pl. Győr vagy Sopron – több ezer ember ingázik Ausztriába naponta. A határok újbóli ellenőrzése tömeges munkaerő-elvándorlást vagy munkanélküliséget is okozhatna.
Az eurózónán kívüli státusz jelenleg is hátrányt jelent a magyar gazdaságnak, és ha a közös valuta teljesen megszűnne, az évtizedes gazdaságpolitikai stratégiák válnának semmissé.
Az euró vagy a schengeni rendszer megszűnése nemcsak gazdasági kérdés, hanem az európai identitás és összetartozás próbája is lenne. A közös valuta és a határok nélküli övezet szimbolikus és gyakorlati szinten is összekötik az unió polgárait. Ezek elvesztése nemcsak drága és kaotikus folyamat lenne, hanem súlyos bizalomvesztéshez is vezetne az unió jövőjét illetően.
Az euró és a schengeni rendszer fennmaradása nemcsak kényelmi kérdés – a kontinens gazdasági, társadalmi és politikai stabilitásának alapja.
