2024. december 27., péntek
János névnapja
János névnapja
Általános tilalom: főszabályként 2024. május 2. és május 31. között tilos a ponty fogása és megtartása valamennyi magyarországi horgászvízen. Sokan emlékezhetnek rá, hogy régebben a ponty június 15-én „szabadult”, azaz ekkor ért véget a tilalmi idő. Néhány éve ez a tilalmi időszak a ponty esetén lerövidült május 31-ig.
Az ok prózai módon egyszerű: egyre melegebbek a tavaszok. A meteorológiai adatok egyértelműen mutatják, hogy Magyarország tavaszai az elmúlt évtizedekben fokozatosan melegedtek. A melegebb időjárás korábbra hozza a természet ébredését, ami a víz hőmérsékletének gyorsabb emelkedésével is összefügg. (Ráadásul az utóbbi néhány évben érdemi tél sem volt, minden következményével együtt.) Ez a jelenség különösen fontos a pontyok számára, amelyek ívási szokásai szorosan kapcsolódnak a víz hőmérsékletéhez.
A pontyok mint hidegvérű állatok, különösen érzékenyek a környezeti hőmérséklet változásaira. A melegedő tavaszi hónapokban a víz hőmérséklete gyorsabban éri el azt a kritikus pontot, amely elengedhetetlen a pontyok sikeres ívásához. Tudományos kutatások szerint a pontyok ívási időszaka Magyarországon az elmúlt években előbbre tolódott. Míg korábban a májusi-júniusi időszakra esett az ívásuk csúcspontja, addig napjainkban már április végén, május elején megkezdődhet ez a folyamat. Így gyakorlatilag semmi értelme nem lenne júniusban ívási okokból védeni őket
Óvatosan megjegyeznénk, hogy a tapasztalatok alapján a – nagyon helyesen – védett keszegfélék jelentős része is jóval hamarabb leívik, mint a rájuk vonatkozó tilalmi időszak. Ez különösen látványos tud lenni melegebb tavaszok esetén a jászkeszegnél.
Itt lehetnek reményeink, de az a szomorú valóság, hogy a vizeink jelentős hányadában nincs érdemi ponty utánpótlás természetes ívásból. Ennek számos magyarázata van, a teljesség igénye nélkül a legfontosabbak: Nincs tényleges őshonos állomány, amely valóban szaporodásképes lenne. A vizekben élő ivarérett pontyok jelentős hányada telepített hal, amelynek a természetes vizekben történő szaporodása „véleményes”.
Sajnos a vizek jelentős hányada sem alkalmas a természetes szaporodásra. A tavak, holtágak eliszapolódtak, a folyókon pedig sajnos rendre elmaradnak a füves területeket elöntő tavaszi áradások, amelyek számos halfaj utánpótlását biztosíthatnák.
A harmadik ok pedig a mindent kipusztító törpeharcsa, amely ikrafalóként különösen kártékony. Ehhez jól kapcsolódik az ezüstkárász, amely mind ívási szokásai, mind ikrafogysztása okán hozzájárul a sikertelenséghez.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy a vízkezelők kérvényezhetik a pontytilalom alóli felmentést az illetékes Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Osztályánál. Erre nagy örömünkre jó példa, hogy a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNp Zrt.) kérvényei következtében a Somogy Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Osztálya évről-évre feloldja a ponty fajlagos tilalmi idejét a Balaton főmedrében.
Számos vízkezelő idén is kérelmezi a pontytilalom alóli felmentést, a horgászat megkezdése előtt feltétlenül tájékozódjunk, hogy az adott vízterületen mik az érvényben lévő pontos szabályok.
Hasonló helyzet az intenzív kezelésű vizek esete. Amennyiben a ponty telepítése a halgazdálkodási terv szerint eléri, vagy meghaladja az évi 100 kg évenkénti mennyiséget, akkor intenzív víznek tekintjük ebből a szempontból. Ilyen vízterületekre a halgazdálkodó kérheti a fajlagos tilalmi idő alóli felmentést az illetékes hatóságoknál. Például Csongrád-Csanád Vármegyében ezért lehet pontyozni az Atkai-holtágon és a Maty-éri víztározón.
Ne felejtsük el, hogy a pontytilalom betartásával mindannyian hozzájárulhatunk a pontyállomány megőrzéséhez és a jövőbeni horgászgenerációk számára történő biztosításához. További tilalmi idők megtalálhatók a Horgásznaptárban!
Amíg nem horgászhatunk pontyra, nézzük meg az alábbi videót!
A pontytilalmi időszak lerövidülése a tavaszok fokozatos melegedésével magyarázható. Az elmúlt évtizedek meteorológiai adatai szerint Magyarország tavaszai egyre melegebbek, amelyek előrehozzák a természet ébredését és a víz hőmérsékletének gyorsabb emelkedését. Ezért a pontyok, amelyek ívási szokásai erősen függenek a víz hőmérsékletétől, már április végén, május elején ívni kezdenek, így a június 15-i védelem megszűnt, és május 31-re módosult.
Több tényező is gátolja a pontyok természetes szaporulatát hazánkban. Először is, az őshonos pontyállomány, amely természetes körülmények között szaporodna, szinte teljesen hiányzik; a vizeinkben élő ivarérett pontyok többsége telepített hal. Másodszor, sok vízterület (pl. tavak, holtágak) alkalmatlan a természetes szaporodásra, részben az eliszapolódás, részben a hiányzó tavaszi áradások miatt. Harmadszor, a törpeharcsa és az ezüstkárász jelentős mértékben hozzájárul a pontyutánpótlás sikertelenségéhez.
A vízkezelők kérvényezhetik a pontytilalom alóli felmentést az illetékes Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Osztályánál. Például a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. sikeresen kérvényezte a tilalmi idő feloldását a Balaton főmedrében. Hasonlóan, más intenzíven kezelt vizek esetében, ahol a ponty telepítése eléri vagy meghaladja az évi 100 kg-ot, a halgazdálkodó kérheti a tilalmi idő alóli felmentést.
