2024. május 5., vasárnap
Györgyi névnapja
Györgyi névnapja
Ennél a halfajnál a tilalmi időszak 2024-ben a rendes szabályoknak megfelelően alakul, azaz 03. 01 - 04. 30. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján ez tiszta ügy, egyik dátum sem hétvége, ezért úgy tűnik, hogy 03.01. és 04.30 között süllőre nincs peca…
Ne felejtsd el, hogy a süllő mellett a leggyakoribb zsákmány a kősüllő, viszont a rá vonatkozó tilalmi idő sokkal hosszabb: 2024-ben a kősüllő tilalmi ideje 03. 01 - 06. 28.
A többi halfajra vonatkozó tilalmi idők megismerése érdekében tekintsd meg a horgásznaptárt
Mint minden halnál itt is a természetes szaporulat tud érdemi eredményeket elérni – azzal együtt, hogy számos vízhasznosító – nagyon helyesen – mind előnevelt ivadékkal, mind egy- és kétnyaras növendékkel erősíti az állományt.
A süllő 3-4 éves korára válik ivaréretté, és a március-áprilisi hónapokban szaporodik. A tavasz folyamán a hímek a fél-egy méternél mélyebb, kemény aljzatú partrészeket választják, ahol keresik a megfelelő környezetet a fészek építéséhez - például folyóknál az elöntött hullámtereken, de leginkább a parti fűzfák kimosott gyökérzetén. A nőstények ezekre a helyekre rakják ikráikat, amelyeket a megtermékenyüléstől a kikelésig gondosan őriznek. Az ikrák átmérője 1-1,5 mm, és körülbelül 180 ezer ikraszemet termelnek testtömegkilogrammonként.
Azért fontos a tilalom, mert a fészkét védő süllő – hasonlóan a harcsához – minden zavaró körülményre agresszíven reagál. Ezért pl. hideg tavasz esetén (amkor elhúzódik az ívás) gyakran esik áldozatul nem feltétlenül etikus horgászok által alkalmazott módszereknek.
A süllőfészkeken történő gumihalas pergetés különösen érdekes kérdéseket vethet fel, amiről itt nem nyitnánk vitát…
Több különböző vélemény létezik arról, hogy a – részben átfedő – csuka és süllő tilalmak esetén hogyan járjunk el etikusan. Nyilván itt is van két véglet. Az egyik szélsőség: „amikor tilalom van, akkor tilalom van, amikor nincs, akkor nincs”. Ezért akár csuka tilalomban fogok süllőt, akár süllő tilalomban fogok csukát, horgászom rá és elviszem. Ha véletlenül tilalom van rá (azaz az átfedéses időszakban vagyok), akkor meg visszaengedem. Meg kell hogy említsük: ez is egy maradéktalanul szabálykövető magatartás.
A másik szélsőség pedig a „tavaszi nyugalom” szemlélet követői. Ekkor február 1. és április 30. között nem horgászunk csukára, süllőre, balinra, kősüllőre, mert így a lehetőségét is minimalizáljuk a tilalmi időszakban történő kifogásnak. Ez számunkra a szimpatikusabb megközelítés.
A vízkezelők is – szerintünk jó irányban – próbálják a problémát az elejétől kezelni. Íme, egy szövegszerű idézet, a konkrét vizek megjelenítése nélkül: „Február 1.-től – április 30. közötti időben pergetve vagy csalihallal tilos horgászni a … vízterületeken. Ezeken a vízterületeken ragadozó halakra 2024.05.01.-én szerdán 00:00 órától lehet pergetve vagy csalihallal is horgászni”.
Ez pontosan annak a minősített esete, hogy a szabályalkotó próbálja a „kockázatokat” minimálisra csökkenteni.
Április elején, amikor a víz hőmérséklete 10-12 °C körül mozog, a bodorkák csoportosan kezdik az ívást. Ebben az időszakban a hímeknél megfigyelhető az ún. nászkiütés. A gyökérzeteken, algás köveken és vízinövényeken kialakuló sárgás, 1-1,5 mm átmérőjű ikrák szorosan tapadnak. Az ikrák mennyisége általában 20-100 ezer darab testsúlykilogrammonként. Az ivarérettség a 2. vagy 3. év után következik be.
Pontosan itt az igazi probléma, mivel ekkor a süllők már általában leívtak és a bodorkák előszeretettel helyezik ikráikat a süllők által megtisztított fészkekre, ezzel befullasztva a süllőikra egy részét, vagy egészét.
Sokan sokféleképp próbálnak segíteni csodálatos halunk szaporodásában, nézd meg az alábbi videót.
A süllő tilalmi időszaka 2024-ben március 1-től április 30-ig tart. A kősüllő esetén a tilalmi idő hosszabb, március 1-től június 28-ig.
.webp)
A tilalom fontossága abban rejlik, hogy a süllő agresszíven reagál minden zavaró körülményre a fészkének védelme érdekében. Egyes nem megfelelő horgászati módszerek alkalmazása a tilalmi időszak alatt komoly károkat okozhat az állományban.
Két véglet létezik ebben a kérdésben: az egyik szélsőség az, hogy a tilalom alatt semmilyen körülmények között nem horgásznak ragadozó halakra, míg a másik szélsőség az, hogy a tilalmi időszak alatt csak visszaengedik a kifogott halakat.
A bodorkák az ívási időszakban szívesen helyezik ikráikat a süllők által megtisztított fészekhelyekre, ezáltal veszélyeztetve a süllők ikráinak túlélését, és akár az egész fészket is be tudják fullasztani a ráívás következtében.
