A vizes élőhelyek világnapja célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a vizes élőhelyek kritikus jelentőségére és azok megóvására. Ez a különleges nap kiemeli ezeknek az élőhelyeknek a fontosságát a biodiverzitás megőrzésében, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban, és abban, hogy hogyan segítik az emberi jólétet és a fenntartható fejlődést.
Február 2-án, a Ramsari Egyezmény aláírásának évfordulóján ünnepeljük a Vizes Élőhelyek Világnapját, ami 1971-ben történt meg Iránban, Ramsar városában. Az egyezmény alapvető célja a vizes élőhelyek megóvása és fenntartható kezelése. Évről évre a Ramsari Titkárság tájékoztató anyagokkal és programokkal hozzájárul a nyilvánosság tudatosságának növeléséhez ezeknek az élőhelyeknek a fontosságát illetően.
A vizes élőhelyek világnapja rávilágít, hogy az ilyen típusú élőhelyek – beleértve a mocsarakat, lápokat, tőzeglápokat, folyókat, tavakat és mocsaras területeket – alapvetők a vízkészletek megőrzésében, az ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtásában, mint például a víztisztításban és árvízvédelemben, és fontos élőteret biztosítanak a különböző növényi és állatfajoknak. Ezenfelül a vizes élőhelyek fontos szerepet töltenek be a globális élelmiszerbiztonságban is, hiszen számos élelmiszertermelő rendszer függ tőlük, mint például a rizstermesztés.
Ez a nap tehát alkalmat ad arra, hogy az emberek jobban megismerjék a vizes élőhelyeket, felismerjék azok jelentőségét, és aktívan részt vegyenek védelmükben és megőrzésükben. A világszerte szervezett események és aktivitások célja, hogy tudatosítsák az emberekben ezen létfontosságú ökoszisztémák jelentőségét mind a természeti, mind a társadalmi-gazdasági környezetben.
Magyarország 1979 óta tagja a Ramsari Egyezménynek. Jelenleg a nemzeti listán 23 olyan helyszín található, amelyek együttesen körülbelül 130 ezer hektáros területet foglalnak el. Ezek a helyszínek nemcsak a helyi flóra és fauna számára kiemelten fontosak, hanem a migráló madarak számára is alapvető megállóhelyként és táplálkozó pontként szolgálnak.
Magyarországon a vizes élőhelyek legnagyobb veszélyei közé tartozik a szomszédos mezőgazdasági területekről származó vegyi anyagok beáramlása, a turizmus növekedése, a vízi sporttevékenységek, a megfelelő vízpótlás hiánya, valamint a túlzott mértékű halászat és nádtermelés.
Az egyezményhez való csatlakozáskor azonnal felkerült helyszínek között megtalálható a kardoskúti Fehér-tó, a Hortobágyi Nemzeti Park és a Kis-Balaton területe. Szintén az egyezmény védelme alá eső területek a Kiskunsági Nemzeti Park szikes tavai és csatornái, amelyek mellett olyan egyedülálló, sótűrő növények élnek, mint a sziki őszirózsa, a pozsgás zsázsa vagy a magyar sóvirág. Ebben az időszakban került fel a listára a Tisza-völgyi Mártélyi Holt-Tisza, ami hazánk egyik legfontosabb vidraélőhelye, továbbá Pusztaszer, a Dráva Szaporca nevű holtága, valamint a Velencei-tó és a hozzá korábban kapcsolódó, ma már elkülönülő, nádassal és úszóláppal borított Dinnyési-Fertő.
A vizes élőhelyek világnapjának jelentősége túlmutat egy egyszeri „neves napon”. Ez az alkalom fontos emlékeztető arra, hogy haladéktalanul meg kell állítani a vizes élőhelyek gyors pusztulását. Kevesen tudják, hogy a vizes élőhelyeket háromszor gyorsabban veszítjük el, mint az erdőket, mégis létfontosságú ökoszisztémákat jelentenek, amelyek hozzájárulnak a biodiverzitáshoz, az éghajlati változás mérsékléséhez és alkalmazkodásához.
No meg horgászként egyrészt „illik” ismernünk ezt a napot, másrészt kötelességünk mindent megtenni a vizes élőhelyek védelme érdekében…
Ha többet szeretnél megtudni a témáról, kattints a szakmai előadást bemutató videóra
A Vizes Élőhelyek Világnapja, amelyet minden év február 2-án ünneplünk, a Ramsari Egyezmény aláírására emlékeztet, és arra hivatott, hogy felhívja a figyelmet a vizes élőhelyek fontosságára, védelmére és kiemelje szerepüket a biodiverzitás megőrzésében, az éghajlati változásokra való alkalmazkodásban, valamint az emberi jólét és fenntartható fejlődés támogatásában.
Magyarországon a vizes élőhelyek legnagyobb veszélyei közé tartozik a szomszédos mezőgazdasági területekről származó vegyszerek beáramlása, a növekvő turizmus és vízi sporttevékenységek, a vízutánpótlás hiánya, valamint a túlzott halászat és nádkitermelés.
Magyarországon a Ramsari Egyezményhez kapcsolódó jelentős vizes élőhelyek közé tartozik a kardoskúti Fehér-tó, a Hortobágy, a Kis-Balaton, a Kiskunsági Nemzeti Park szikes tavai és csatornái, a Tisza-völgyi Mártélyi Holt-Tisza, Pusztaszer, a Dráva Szaporca nevű holtága, valamint a Velencei-tó és a Dinnyési-Fertő.
A horgászok számára fontos ismerni a Vizes Élőhelyek Világnapját, mivel ez egyrészt lehetőséget ad a vizes élőhelyek fontosságának megértésére, másrészt felhívja a figyelmet arra, hogy aktívan részt kell venniük ezen értékes ökoszisztémák védelmében és megőrzésében.