Ránézésre is egy igazi ragadozó halfaj, ráadásul a sügérféléket nem lehet nem felismerni… A sügér feje nagy, a szája a csúcsban nyílik meg, testméretéhez képest meglehetősen nagy zsákmányt képes lenyelni. A fajnak két hátúszója van, amelyek közel helyezkednek el egymáshoz, de nem nőnek össze a hát közepén. Az első hátúszó számottevően hosszabb, mint a második. A farok alatti úszó rövid és lekerekített szélű, a faroknyelv hosszú, a farokúszó pedig mélyen bemetszett. Testét és kopoltyúfedőjét érdes tapintású, apró ctenoid pikkelyek borítják, és egy egyenes oldalvonala van.
A sügér táplálkozása rendkívül változatos. A fiatal egyedek klasszikus mindenevők, míg az idősebbek étrendje elsősorban kistestű halakra terjed ki. Bármilyen apró halak kerülnek a közelükbe, azokat támadják, továbbá az ikrák sem hiányoznak az étrendjükből. Érdekes megfigyelés, hogy a sügér jelentős növekedést mutat 100 grammos testtömeg elérése után, azonban ha ebben az időszakban nem jut elegendő táplálékhoz, növekedése lelassulhat, állománya elsatnyul. Szintén érdekes felvetés, hogy a tapasztalatok alapján a halfogyasztásra hamarabb átálló és nyílt vízi életmódot folytató sügérek jobb növekedést mutatnak.
A fiatal sügérek gyakran rajokba tömörülve vadásznak, elsősorban a vízinövények között rejtőzve kisebb halakra lesnek, mint például a bodorkákra és küszökre, illetve számos esetben láttam, hogy kimondottan kedvelik az apró naphalivadékot Kisebb példányaik csapatosan mozognak, egyik stratégiájuk, hogy a sügérraj támadásba lendül és addig üldözi a zsákmányt, míg az a kimerültségtől meg nem adja magát.
A sügérek jellemző támadási módja, hogy az áldozat farokúszóját harapdálják, és a zsákmányt mindig a farka felől kezdik felfalni. Ha farka felől megtámadott kishalat látsz az szinte biztosan sügérrel találkozott Nyilván a nagyobb példányok itt is a darabosabb falatokat részesítik előnyben. Érdekes viselkedési jegy (ami számos ragadozó halunkra jellemző), hogy a sügérek kannibálok, gyakran fogyasztják el saját fajtájuk fiatal ivadékait és kisebb példányait.
Nagyon leegyszerűsítve: mindenhol. Elképesztő állománya volt a Tisza-tavon, illetve gyakorlatilag minden folyóban önfenntartó állománnyal rendelkezett a patakoktól kezdve a Dunáig. Emellett rendkívül gyakori volt minden holtágban, illetve a kubikokban is rendre „kintmaradó” hal volt. Szeged környéki horgászok még emlékezhetnek a körtvélyesi, szakadási, mártélyi sügérezésekre. Zseniális őszi és téli (!) szórakozás volt számunkra, agresszív kapások, méretéhez képest jól küzdő halakkal.
Emellett minden tiszai kövezésen lehetett fogni, szintén a süllőzőtől kezdve a keszegezőig mindenre jött, a darabosabbja bepróbálkozott a csukázó felszerelésekkel is. Telente minden öblözetben ott voltak, a két szegedi kikötő remek szórakozást nyújtott a hozzáértő horgászok számára. Egyszerűen volt értelme tudatosan sügérre horgászni – pontosan a sok akció következtében.
Aki meg a Maty-ér hőskorában versenyeken is sügérezett, emlékezhet a 6-8 kg-os sügérfogásokra – no meg a kilyukasztott tenyerekre….
Az alábbi gondolatok inkább csak vitaindító felvetések, leginkább megérzések és gyakorlati tapasztalatok. Az biztos, hogy a sügér állományának csökkenése Magyarországon több tényezőnek tulajdonítható, amelyek közül a legjelentősebbek a következők lehetnek:
A fő bűnös szerintem a törpeharcsa és nem véletlenül emelném ki: az ezüstkárász. Ahogy a tapasztalatok megmutatták, hogy az angolna gyakorlatilag képes volt kiirtani a sügért a Balatonból, ugyanúgy a törpeharcsa és az ezüstkárász kiirtja a sügért a holtágakból és a kubikokból. Egyszerűen ennek a szegény halacskának túl szép és túl nagyszemű ikrája van, ez a két ikrazabáló meg minden holtágban és minden kubikban az egyik leginkább elszaporodott faj.
Valószínűleg egy másik vélelmezhető ok a vízminőség általános romlása. A sügér közismerten érzékeny a vízminőségre. A szennyeződések, az ipari és mezőgazdasági kibocsátások, valamint a városi szennyvizek hatására romló vízminőség negatívan befolyásolja a sügér populációkat. A vízszennyezés közvetlenül befolyásolja a sügér szaporodási képességét és az ivadékok túlélési esélyeit.
Szintén magyarázó ok lehet a természetes élőhelyek folyamatos megváltozása: A folyószabályozások, gátépítések és egyéb vízgazdálkodási beavatkozások megváltoztatják a sügér természetes élőhelyét is. Ehhez valószínűleg hozzájárulnak a rendre „kisvizes” évek, amik szintén jelentős hatással vannak a sügér állományára, vélelmezhetően ennek a halnak az esetében is hiányoznak a tavaszi áradások.
Sajnos érdemi mennyiségben leginkább sehol. A kubikok kiszáradva, a holtágak teli törpeharcsával. Talán leginkább a kikötőkben, öblökben, illetve a lassabb folyók visszaforgóiban, illetve kövezésein találkozhatsz még néhány csíkos harcossal. Emellett örvendetes hír, hogy a balatoni állomány szép fokozatosan erősödik.
Remélhetőleg hosszabb távon mind a tilalmi idő, mind a méretkorlátozás hozzájárul ahhoz, hogy ez a csodálatos halacska újra egy kicsit nagyobb létszámban legyen jelen vizeinkben…
Nem ragoznám, egyszerűen fejedelmi étel – személy szerint a süllőnél is többre értékelem, bár az utóbbi időben leginkább visszaengedem, ha találkozunk. Nyilván lehet simán megsütni is, de a hófehér, szálkamentes hús ettől akár több figyelmet is megérdemel. Az alábbi recepttel biztosan nem fogsz nagyot tévedni. Az egyik nagy kedvencem, amit most megosztok Veletek, az a tejfölös sügér hagymatöltelékkel és sütőben sült burgonyával. Jelzem süllővel sem rossz irány….
Hozzávalók:
Elkészítés:
Előkészítés: Melegítsd elő a sütőt 180°C-ra. Készíts elő egy nagy sütőtálat, amelybe kényelmesen beleférnek a sügérek és a burgonyaszeletek.
Burgonya előkészítése: Moss és pucold meg a burgonyát, majd vágd vékony szeletekre. Egy tálban keverd össze a burgonyaszeleteket 1 evőkanál olívaolajjal, sóval és borssal. Egyenletesen rendezd el a burgonyaszeleteket a sütőtál alján. Én egy jó adag vajat is szoktam alátenni.
Hagyma párolása: Egy serpenyőben melegíts fel 1 evőkanál olívaolajat közepes lángon. Add hozzá az apróra vágott hagymát, és párold puhára. Fűszerezd sóval, borssal és őrölt pirospaprikával.
A sügérek előkészítése: Sózd meg a sügéreket, majd töltsd meg a gyomrukat az előkészített párolt hagymával.
Összeállítás: Helyezd a hagymával töltött sügéreket a burgonyaszeletek tetejére a sütőtálban.
Sütés: Süsd a halat és a burgonyát a sütőben körülbelül 30-35 percig, (amíg a hal átsül és a burgonya megpuhul).
Tejföl hozzáadása: A sütési idő végén öntsd rá a tejfölt a halra és a burgonyára, majd süsd további 10 percig, amíg a tejföl megszilárdul a tetején.