Szép és csúnya borítók a terítéken - Mennyit számít a külső?

Szerelem első látásra?

Az olvasók legelső találkozása a könyvvel sokszor a borító alapján történik. Ha valamin megakad a szemünk, nagyobb valószínűséggel vesszük le a polcról, ha utána a történet is érdekesnek bizonyul, szerencsénk van! Azonban ahhoz, hogy ismeretlenül egyáltalán megragadja a tekintetünket, vagy egy nagyon jó cím, vagy egy nagyon látványos borítóra van szükség, jobb esetben mindkettő megvan.

Mire jó a könyvborító?

Az esztétikai szemponton kívül a könyvborító fontos feladatot lát el marketing szempontból. Egy jól megtervezett külső közvetíti a könyv hangulatát, műfaját, tartalmát és bepillantást ad a történetbe. Hatalmas siker és borzasztó sikertelenség is következhet  egy könyv külső borításából. Az utóbbi években, a közösségi médiában megjelenő olvasói közösségek életében még inkább felértékelődött a vizualitás. Például, ha a Booktokra vagy az Instagramra gondolunk, egyértelmű, hogy a szépen megtervezett borítók valószínűleg nagyobb érdeklődésre számíthatnak a felhasználóktól.

Az emberek szívesebben osztják meg az életükben lévő szép dolgokat, legyen az étel, természeti látványosságok vagy az éppen aktuális olvasmányuk. Vannak, akik szimplán dekorációs elemnek is szívesen megvesznek egy-egy irodalmi művet. A szerzők számára pedig felismerhetőséget biztosítanak az egységes, vizuálisan érdekes borítók. Például Colleen Hoover művei is gyakran első pillantásra észrevehetőek. Idén nagyon nagy érdeklődésre tett szert R. F. Kuang - Sárga című munkája is, amely rikító, de egyszerű borítójával kiemelkedett a boltok polcairól és népszerűségének hála már a cím nélkül is könnyen felismernénk.

Ha pedig hazai berkeken belül keresgélünk, a Libertine Könyvesbolt saját kiadású klasszikusai lélegzetelállítóan gyönyörűek! Rejtó Jenő, Virginia Woolf, Szerb Antal és Antoine de Saint-Exupéry is színes, izgalmas de ízléses és letisztult kinézetet kapott. Már csak nézegetni is élmény őket!

Egy jó borító tehát rengeteg előnnyel tud szolgálni, de mi a helyzet ellentétes esetben?

Valószínűleg többen is átéltük már azt a pillanatot, amikor megtetszett egy könyv története, de a borítót meglátva úgy döntöttünk, hogy inkább nem visszük ki a lakásból. Rosszabb esetben egy-egy jól megírt sztorinak esélye sincs, hogy megragadja a fantáziánkat, annyira jellegtelen vagy kifejezetten csúnya a külsője.

A filmes borítókra is rendszeresen panaszkodnak az olvasók. Sokaknak nem tetszik, amikor minden kreativitást nélkülözve csak rányomják a posztert a regény elejére. Főleg, ha az előtte lévő borítók szépek voltak, de innentől már csak az újat lehet kapni. Külön negatív pontot érnek a manapság elterjedt Netflix adaptációs logók használata is. Egyesek inkább e-bookban vásárolják meg a könyveiket, hogy ne kelljen a csúnya borítót nézniük. Érdekes módon olyan is van, amikor a rossz kinézet kifejezetten tudatos döntés eredménye.

Elena Ferrante egy olasz írónő álneve, akinek leghíresebb munkája a Nápolyi regények. A Briliáns Barátnőm Netflixes sorozat ezeket a regényeket dolgozza fel, nevét pedig az első könyvről kapta. A rajongók sérelmezték, amiért ezek az elismert és kifejezetten komoly munkák úgy néznek ki, mint “bármely tipikus női regény”, esküvői magazinokból, tengerparti brosúrákból vagy egyesek szerint “Viagra reklámokból”  szalajtott képekkel. A Twitteren többen is “borzasztónak” nevezték őket, valamint olyan kijelentések is elhangoztak, miszerint a kapott kinézet nem igazságos a könyvekkel szemben. Volt, aki elmesélte, nem akarja magával vinni a regényeket olyan helyre, ahol mások is láthatják, mivel a végén azt gondolják, hogy “ tipikus romantikus regényt olvas”. Azonban a tervezők válasza a panaszokra meglepő volt. Elmondásunk szerint Ferrante részt vett a borítók kiválasztásában és a céljuk pontosan az volt, hogy a komolyat összehozzák a komolytalannal. Noha nem kötelező értékelni az elképzelésüket, azért arról is lehetne beszélni, hogy miért érzik egyes olvasók kínosnak, ha mások meglátják őket “női irodalmat” olvasni.

A tervezésen kívül becsúszhatnak más problémák is, például a kivitelezés alatt. Legutóbb a magyar rajongók háborodtak fel, amiért a Rainy Days kiadó Krista & Becca Ritchie könyvét, az Addicted to you-t hibás borítóval  adta ki. A cím első szavának “d” betűje sajnálatos módon “lelóg” a könyv elejéről. A fogyasztókat különösen bosszantja, ha úgy érzik, hogy a pénz, amit kiadnak, hibás termékre megy el.

Alapvetően tehát érdemes lenne a kiadóknak az igényes és tetszetős borítókra törekedniük, saját eladásaik és az olvasóik elégedettsége miatt is.