Gazdaság

Az Airbus új légiáru-szállítási szolgáltatásba kezd, a BelugaST flottát a cargo társaságok és más, potenciális ügyfelek rendelkezésére bocsátja túlméretes szállítmányok célba juttatására.

A vállalatok digitális- és agilis transzformációs forradalma 2022-ben sem áll le: a felhő-technológia térnyerését követően tavaly a cloud-migráció éve volt, az idei év pedig várhatóan a Service Management éve lesz, természetesen cloud alapokon. Az ilyen rendszerek egyik elsőszámú szállítója, az Atlassian hazai partnere, a ShiwaForce január elején a legmagasabb partneri fokozatot szerezte meg, ezzel biztosítva a magyar nagyvállalatok és kkv-k számára a világelső megoldások hazai és regionális elérhetősége mellett a legnagyobb gyártói kedvezményeket is.

A kínai újév köszöntése a távol-keleti országban élők számára családi összejöveteleket, utazást és pihenést jelent, a világ többi részének viszont komoly logisztikai kihívásokat. A vállalkozások bezárnak, a gyárak felfüggesztik működésüket, a fuvarozók pedig az alacsonyabb keresletre reagálva csökkentik a kapacitást, mindez nagymértékben befolyásolja a globális áruszállítási piacot. Idén a kínai újév hatása várhatóan a szokásosnál nagyobb lesz a DACHSER szerint, hisz a munkaszüneti napok mellett a COVID-19 okozta szigorításokkal és a pekingi téli olimpiával járó forgalommal is számolnunk kell.

Nem csak kiemelt társadalmi ügyként kezelik, hanem el is várják a munkáltatóktól a fogyatékosággal élők munkaerőpiaci integrálását a dolgozók – derült ki a Szerencsejáték Zrt. megbízásából a közelmúltban készített 1000 fős online kutatásból. A válaszadók közel 90%-a támogatja, hogy a munkahelyeken biztosított legyen a fogyatékossággal élők munkalehetősége és 84%-a fontosnak ítélte, hogy a mindennapok során rendszeresen essen szó a fogyatékossággal élők beilleszkedéséről, az inklúzió lehetőségeiről. Közel minden második megkérdezett a nagyvállalati szektor kiemelt szerepvállalását várja el a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének megteremtésében. A téma fontosságát mutatja, hogy a megkérdezettek közel felének környezetében él a fogyatékosság valamely típusával élő személy.

A nukleáris hulladék megfelelő kezelése az egész emberiség számára kiemelten fontos. A magyar energetikai politika egyik fő kihívása, hogy 2030-ra az országban az elektromos energia döntő többségét szén-dioxid-kibocsátás nélkül állítsák elő. Ezt a célt nukleáris energia nélkül nem lehet teljesíteni.

A Vodafone Magyarország okostelefonokkal és SIM-kártyákkal támogatja az Innomed Medical Zrt.-t., hogy elősegítse telemetriás EKG-rendszerük széles körű terjedését. Az Innomed digitális megoldása révén a páciensek kezelőorvosai távolról, okoseszközeik segítségével tudják ellátni a betegfelügyeletet, lecsökkentve ezáltal a szívbeteg, illetve szívműtéten átesett betegek kórházi ellátási idejét. A fejlesztés az Innomed és a Vodafone több éves partneri kapcsolatának köszönhetően jött létre. Az eszköz működését a Vodafone egy különleges sajtóesemény keretében, a magyar jégkorong-válogatott játékosainak közreműködésével mutatta be a nagyközönségnek.

Robbanásszerűen terjednek az elektromos autók egész Európában, és Magyarországon is sorra dőlnek meg az e-gépjárművek számaival kapcsolatos rekordok. Így nem csoda, hogy 2022. január 1-jétől már jogszabályi előírás kötelezi a töltők kiépítését az új épületekben. A Metrodom azonban egy jó nagy lépéssel előrébb jár: a 2021 után megépülő lakóparkokban már minden gépkocsibeállóhoz alapfelszereltségként építi ki az egyedi elektromos autótöltőket.

Az ATV Egyenes Beszéd című műsorának voltak a vendégei Ónody-Molnár Dóra, a Jelen újságírója és Dull Szabolcs, a Telex főszerkesztője. A műsor témája a tovább dagadó Völner-botrány, ahol újabb információk kerültek napvilágra.

Lassan már észre sem vesszük, hogy milyen sok időt töltünk a digitális térben. Mindenképpen elgondolkodtató, hogy a legújabb előrejelzések szerint 2022 végére a felhasználók átlagos képernyőideje meghaladhatja a napi 8 órát is. Ez azt is jelenti, hogy egyre több adatot fogunk online kezelni, ami növeli az adathalász támadások kockázatát.

Modern világunk az acéliparra épül, ami az energiaipar után Európa CO2-kibocsátásának második fő forrása. Jelenleg az európai acélipar - amelyben a termelés még mindig nagyrészt szén felhasználásával történik - az EU teljes üvegházhatású gázkibocsátásának 5,7 százalékáért felelős. Ahhoz, hogy zöldebb alapokra építhessük a jövőnket, az acéliparnak teljesítenie kell az EU, valamint a Párizsi Megállapodás 2015-ben meghatározott célkitűzéseit, miszerint 2030-ig 30%-kal kell csökkentenie a kibocsátást, 2050-ig pedig klímasemlegessé kell válnia. E célok elérése nem pusztán anyagi vagy technológiai hatékonyságot igényel, a kérdés az, hogy hogyan lehet mindezt elérni úgy, hogy az iparág ne omoljon össze és ne szökjön az egekbe az acél ára.