Gazdaság

A terményt le kell adózni; az adókból pénz lesz; a pénzből kölcsön, hogy több legyen a termény; a kölcsönből adósság; az adósságból pedig rabszolgaság – a most olvasott fejezetekben ezt az elemi ökonómiát térképezi fel Graeber az ősi sumér, kelta, athéni és római társadalmakban.

1956. október 23-án egy ország mozdult meg a szabadságért.

Óvónők, konyhások, gyógypedagógusok, a 15. kerület összes óvodai alkalmazottja polgári engedetlenséggel tiltakozott pénteken.

A megélhetési válságok időszakában általában az ellenzéki pártok feladata, hogy megszervezzék és érvényre juttassák a társadalmi elégedetlenséget. Itthon azonban az ellenzék hitelessége a padlón van, a Fidesz pedig mindent meg is tesz azért, hogy megakadályozza a népi elégedetlenség és az ellenzéki pártok összekapcsolódását. Mit tehetnek ilyenkor azok az ellenzéki politikusok, akik mégis szeretnék javítani az emberek megélhetési körülményeit?

Ha feltesszük a kérdést, mi a legrosszabb legnehezebb egy váratlanul bekövetkezett sérülésben, nagyon sokféle választ kapunk: fájdalom, félelem, bizonytalanság a segítségkérésben, a tehetetlenség vagy éppen a tervezett programok lemondása.

Budaörsön járt a Telex és az ott élő emberekkel, vállakozókkal készített videoriportot arról, hogy mire számítanak a közeljövőben. Több vállalkozó sem tudja, hogyan élik túl a következő hónapokat, a városban már vannak vendéglátósok, akik bezártak a milliós számlák miatt.

Magyarósi Csaba a napelemek jövőbeni helyzetével foglakozik, felteszi a kérdést: tényleg kinyírták a napelemet Magyarországon?

A hazai gyermekegészségügyi intézmények már több fronton törekednek az energiahatékonyságra, amelyre nemcsak a fenntarthatóság, de az ár növekedés miatt is szükség van.

A DK már nem csak készül, Dobrev Klára vezetésével árnyékkormányt alakított a párt, ennek jelentőségéről és az ellenzéki politika előtt álló kihívásokról beszélgettünk Csizmadia Ervin politológussal. Akit arról is kérdeztünk, jelenleg Donáth Anna vagy Gelencsér Ferenc vezeti a Momentumot?

Surányi György a vendége a 24.hu Della című műsorának. A volt jegybankelnök szerint egyáltalán nem igaz, hogy a háború az oka a forint gyengülésének. A térségi devizák közül csak a forint árfolyama szállt el, egyebek mellett azért, mert elégtelen a devizatartalékunk – állítja Surányi György, aki szerint már rég fel kellett volna venni újabb devizahiteleket, kedvezőbb kondíciókkal feltölteni a tartalékokat.