Egészség

Zacher Gábor őszinte véleménye arról, hogy az embernek van-e joga tudni milyen sors vár rá?

Miközben az orosz hadsereg lassan körbe zárja Kijevet, a város lakó felkészülnek az ostromra.

Vegyszermentesen pusztítja a kórokozókat a magyar találmány

A háziorvosi praxisok tíz százaléka jelenleg is betöltetlen. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy már így is közel egymillió magyarnak nincs állandó háziorvosa.

A biztos munkától szebb jövőt látunk magunk előtt

Indiai tanmese a pozitív gondolkodás elsajátításáról és hatalmáról

Már népbetegségnek számítanak a különböző krónikus sebek: Magyarországon már félmillióan is lehetnek azok, akiknek hónapokon át sem gyógyulnak be a sérüléseik. A krónikus sebek kezeléséről tartottak konferenciát városunkban.

A nettó 45 millió forint értékű gépkocsi a betegek elsődleges ellátását és szállítását teszi gördülékenyebbé. A jármű, amelyet 2022. február 24-én adtak át, a Szegedi Tudományegyetem klinikai épületei között végzi majd a betegek szállítását.

Február utolsó napja 2008 óta a Ritka Betegségek Világnapja. A világnap nem egy állandó dátumra esik, hiszen négy évente február 29 napos, így a választás is a ritkaságot szimbolizálja. Definíció szerint egy betegség akkor számít „ritkának”, ha több mint 2000 emberből egyet érint. Bár egy-egy betegség ritkán fordul elő, de a ritka betegségben szenvedők paradox módon már sokan vannak. Számuk hazánkban 800 000-re, az EU-ban 30 millióra (a lakosság 6-10 %-a) becsülhető. Ha ehhez hozzáadjuk a betegek közvetlen családtagjait, akkor kiderül, hogy csak Európában kb. 100 millió ember életét befolyásolja valamilyen ritka betegség. Sajnos gyakran diagnózis nélkül, így a megfelelő kezelés hiányában, szinte minden remény nélkül küzdenek a családok, az emberek a betegséggel, pedig az orvostudomány fejlődésének köszönhetően ma már a genetikai eredetű ritka betegségek nemcsak felismerhetők, hanem kialakulásuk kockázata előre felmérhető, szűrhető, családtervezéskor vagy fogantatás után kimutatható.

Világszerte 15 millió, hazánkban 45-50 ezer ember kap stroke-ot (agyi érkatasztrófát) – ez a harmadik leggyakoribb halálok. Magyarországon az érintettek alig 5-7 százaléka kerül időben kórházba, de még náluk is hosszadalmas lehet a rehabilitáció. A Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő, páciensek körében elvégzett stroke-kutatása megmutatta, sokat tudunk ugyan a stroke-ról, de még mindig nem eleget, az információk nagy részét pedig kezelőorvostól és az internetről szerezzük be. Sok esetben a megfelelő rehabilitáció is elmarad információhiány vagy szakmai segítség hiányában.