Legfrissebb videók

Az anyaotthonok kapcsán meglepően kevés információ van a köztudatban. Egyedülálló anyák vannak csak ott? Hogyan és miért kerültek oda? Az anyaotthonok valóban korlátozzák a szuverenitást? A Gyermekláncfű Anyaotthon Alapítvány az ehhez hasónló tévhitek ledöntését és a társadalom edukációját tűzte a zászlajára, hogy minél többen segítséget kérhessenek és minél több családnak segíthessenek.

Már 11 nyelven és 5 kontinensen elérhető az a világon egyedülálló önfejlesztést segítő applikáció, ami egy magyar nő találmánya. Az Intuyching® intuitív és integrált coaching-szemléletű rendszert László Erika hozta létre hosszú évek munkájával. A 2017 óta iPad-en elérhető táblázatrendszer több ezer ember életét könnyítette már meg szerte a világban.

A Vodafone Magyarország az úttörők egyikeként, közel egy éves előkészület után, több hullámban, a karanténidőszakban bevezetett hibrid munkavégzést megtartva vezeti be az agilis munkavégzést. A méretgazdaságosság helyett ma már inkább a kreativitás, ügyfélközpontúság és gyorsaság jelent valódi piaci előnyt, az új megközelítésmód pedig ezeket a tulajdonságokat ötvözi.

A nemzetközi műkereskedelemben az 1990-es évek legelején bukkant fel a Seuso-kincs, amelyet több tény is közvetetten Magyarországhoz köt. A leletegyüttes – feltűnése óta – kalandos utat járt be, amely legutóbb 2014 tavaszán a kincs első felének, majd 2017 nyarán a második felének Magyarországra érkezésével lezárult.

Hazánk ismert ismert alakjai, akiknek az elvesztését egy ország gyászolja!

Ebben a videóban azokat a filmeket gyűjtöttük össze, amelyekről nem teljesen értjük, hogy miért nevezik őket folytatásnak. Ennek oka lehet akár a stílus, a színészek, a cselekmény változása vagy az eredeti látszólagos teljes figyelmen kívül hagyása.

Az internet-generáció volt az első olyan fiatal generáció, aki többet tud(hat)ott a világról mint a szülei. Ez nem élettapasztalat, csupán technológia alapú általános és széleskörű információhoz való hozzáférés lehetősége. Azóta már ez a szakadék eltűnt, ugyanis a mai idősebbek is már így szocializálódtak (appok, programok, kódok között, lásd M. Csaba:)); azaz visszaállt a “régi” rend.

Az emberi mohóság határtalan. Ennek szimbóluma a pénzgödör...? Ha tényleg elrejtettek valamit oda, azt jóval a kalózok elött tették, amikor még a tengerszint alacsonyabb volt és a sziget oldalain látszódtak a barlang bejáratok. És, hogy a tetején miért van egy nagy lyuk azt azzal lehet magyarázni, hogy fényt vagy esetleg a levegő mozgatását szerették volna ezzel megoldani a barlang belsejébe.

A metaverzum nem csak Mark Zuckerberg álma. A szilícium-völgyi tech óriások több tízmilliárd dollárt fektetnek a technológiába. Ahogy a Facebook (új nevén Meta), vagy a Google termékei megkerülhetetlenné váltak, úgy válhatnak a különböző VR és AR szemüvegek is a mindennapjaink részévé. Velük együtt pedig a metaverzum. De mi is az a metaverzum? Egy olyan technológia, ami újraértelmezi az internethez való viszonyunkat, vagy csak tovább eszkalálja a jelenleg is létező problémákat? Egyenlőbbek leszünk a metaverzumban vagy csak még kiszolgáltatottabbak a gyártó cégeknek?

Egyes helyek nem 50 percre vannak a legközelebbi nagyvárostól, hanem 50-100 évre. Aki ide születik önhibáján túl a szegénységbe születik. Szép dolog elmondani, hogy valaki kitört innen, ám általában kevés szó esik azokról a ezrekről, tíz- vagy akár százezrekről, akiknek ez nem adatik meg. A videó elején kiválóan elhangzik az egész végtelen ambivalenciája. Innen, az itt élőknek nincs pénze elmenni és itt sohasem lesz pénze. Emellett ott van a tény, melyre sokan sokszor legyintenek, hogy önsorsrontás, és szándékos tehetetlenség, hogy valaki egyszerűen szeret ott élni ahol él. Ahol otthon van. A mese szerint az elmúlt száz évben nem éltünk olyan jól, mint az elmúlt tízben. Egy országban, ahol közel 4 millió ember fával fűt, ahol a települések 9%-án nincs vezetékes gáz és a lakások 1/5-e nem fér hozzá a vezetékes gázhoz, tehát ha akarna sem fűthetne